Érsekségi ékességek 170.

A Veszprémi Érseki Könyvtár őrzi az angolkisasszonyok szerzetesrendjének veszprémi Sancta Maria Intézetében működő Mária Kongregáció Egyesület évkönyvét. Az angolkisasszonyok a 17. században alapított női szerzetesrend tagjai Loyolai Szent Ignác szellemében éltek. Magyar földre először Pázmány Péter meghívására érkeztek Pozsonyba. A rend, amelyet hazánkban véglegesen Mária Terézia telepített le, 1856-ban Pesten létesítette az első magyar tanítónőképző […]

Érsekségi ékességek 169. rész

Szentgál, Kisboldogasszony-templom Szentgál központjában emelkedik a szabadon álló, északkeleti tájolású, klasszicizáló későbarokk Kisboldogasszony-templom, az utca felé falazott kerítéssel. Főhomlokzata előtt egy 1907-ben emelt keresztet találunk, háromkaréjos szárvégződéssel, fém korpusszal és Szűz Mária újabb szobrával. A templomtól délre áll az L-alaprajzú, egykori oromzatos plébániaépület a templom felől kis bejárati előépítménnyel. A telek északkeleti részén további, törtkőből […]

Érsekségi ékességek 168. rész

„A »szent« fogalom a Szentírás eligazító nyelvhasználata szerint annyit jelentett és jelent ma is: istenfélő, igaz, más szóval hite, [Krisztus] törvénye szerint élő katolikus ember.” Mindszenty József veszprémi püspök, 1944. április 3. (VFL I.1.2. 24. kötet 1944. VI. 32–33. 1477/1944.) 1945 áprilisának végén Oross István fűzfőgyártelepi plébános jelentette Mindszenty József veszprémi püspöknek a plébániáján történt […]

Érsekségi ékességek 167. rész

A veszprémi egyházmegye múltját feltáró sorozat ötödik, eredetileg 1936-ban napvilágot látott kötete egy különleges sorsú helyszínre vezeti az olvasót. A szerző, Molnár Ernő (1891–1976) veszprémi egyházmegyés pap – aki rajztanárként és lelkipásztorként egyaránt az egyházmegye szolgálatában állt – e páratlan alaposságú, gazdag forrásanyagon nyugvó munkájában a Nagyjenő–tüskevári pálos kolostor történetének maradandó értékű feldolgozását nyújtotta. Mivel […]

Érsekségi ékességek 166. rész

Lesenceistvánd, id. Szent Jakab-templom A falu központjában folyó patak mellett, a falu belterületén elhelyezkedő, délnyugat-északkeleti tájolású, középkori eredetű, későbarokk templom, melynek homlokzatán több építési periódus lenyomata figyelhető meg. Hajója elnyújtott téglalap alaprajzú, szentélye a déli oldalon keskenyebb, majd félkörívben záródik, nyeregtető fedi. Délnyugati homlokzata előtt órapárkányos, gúlasisakos enyhén kilépő torony áll. A keskenyebb, déli oldalálhoz […]

Érsekségi ékességek 165. rész

Cassianus-ősnyomtatvány az érseki könyvtár kincseiből A bemutatni kívánt ősnyomtatvány 1904-ben már bizonyosan a Veszprémi Káptalani Könyvtár állományába tartozott. Johannes Cassianus két művét tartalmazza, amelyekben a szerzetesség bölcsőjében, Egyiptomban, továbbá a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában összegyűjtött tapasztalatait vetette papírra. A szerző a Nyugat-Római Birodalomban elsőként foglalta össze és ismertette a keleti szerzetesek életvitelét és lelkiségét. Cassianus életéről […]

Érsekségi ékességek 164. rész

Tagyon, Bűnbánó Mária Magdolna-templom   Jellegtelennek tűnő, újkorinak látszó templom fogadja a látogatót a tagyoni Petőfi Sándor utca kiteresedésében, a Szentantalfa és Zánka között vezető úttól kissé félreesően. Homlokzatai avíttak. A sekrestye északkeleti sarka megrepedt, teteje lyukas. A délnyugat–északkeleti tájolású, nyújtott téglány alaprajzú hajóhoz íves záródású, patkó alakú, a hajóval azonos magasságú, annál kissé keskenyebb […]

Érsekségi ékességek 163. rész

Kereskedelmi forgalomban ma már csak elvétve, igazi antikvár ritkaságként bukkanhatunk A Veszprémi egyházmegye multjából című sorozat 6. kötetére, amely 1937-ben látott napvilágot. Dr. Aggházy Mária műve első pillantásra egy a sok, szűkebb fókuszú helytörténeti kiadvány közül. A mindössze 122 oldalas, átlagnál rövidebb terjedelmű kötet azonban gondos lábjegyzeteivel, szakszerű bibliográfiájával, név- és tárgymutatóival, valamint gazdag képmellékletével […]

Érsekségi ékességek 162. rész

A balatonalmádi Szent Imre-templom Szent Jobb-kápolnája Az 1930-as években felépült balatonalmádi Szent Imre-templom szentélyének északi oldalához egy négyzetes alaprajzú, keskeny előtérrel rendelkező kápolna kapcsolódik. Az utólagosan emelt kis bővítmény a Szent Jobb tiszteletére szentelt hazai épületek között különleges helyet foglal el, mivel eredetileg nem mai helyén, hanem a budai Várban állt. A nevezetes Szent István-ereklye, […]

Érsekségi ékességek 161. rész

A veszprémi szeminárium cserkészeinek csapatnaplója (1929–1946) Az 1910-es években induló magyar cserkészet szinte páratlan sikerét, népszerűségét mutatja, hogy mire az első veszprémi fiatalok csatlakoztak, az addig megalakult csapatok száma országszerte már majdnem elérte a százat. A 94. volt a sorban az állami polgári fiúiskola, 1921-ben igazolt a római katolikus főgimnázium ma is működő 126. Szent […]

Érsekségi ékességek 160. rész

A Szent László-templom romja, Balatonfűzfő–Máma     A Balatonfűzfő-mámai templomrom ma kertes házas üdülőövezet kisebb villái, nyaralói közt bújik meg, az 1930-as években épült Jézus Szíve plébánia templom mögött, parkosított környezetben. A sík területen kerítés nélkül álló rom keletelt, egyhajós, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, valamint északi oldalán sekrestyével bővített templom maradványa. Csaknem eredeti magasságig állnak […]

Érsekségi ékességek 159. rész

Michael de Hungaria: Sermones tredecim… című munkájának ősnyomtatvány kiadása A Veszprémi Érseki Könyvtár ősnyomtatvány különgyűjteményében, a 37017-es raktári jelzet alatt őriz egy öt műből álló kolligátum kötetet, melynek első darabja Michael de Hungaria munkája. A munka a 15. század végén virágzó prédikációs irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotása. Szerzőjéről keveset tudunk. Michael de Hungaria névformájából egyértelmű, hogy […]