Húsvét hatodik vasárnapján, május 9-én Kövesdi Hanna, a veszprémi Lengyel Önkormányzat elnöke megkeresésére a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomba érkezett a czestochowai Szűzanya kegyképének mása, amely kép tavaly egy országos imakörútra indult, de a pandémia megszakította az eseményt, így a körút ebben az évben folytatódik. A kezdeményezés dr. Rónayné Slaba Ewa Lengyel Nemzetiségi Szószólóé, ehhez csatlakozott a veszprémi Lengyel Önkormányzat, így lett a czestochowai Szűzanya képmás imakörútjának egyik stációja Veszprém.

A kegyképet ünnepi szentmisén fogadták, melyet Tornavölgyi Krisztián plébános, érseki irodaigazgató mutatott be.

A szentmise kezdetén köszöntötte a kegyképet kísérőket és a kezdeményezést felkaroló lengyel önkormányzat tagjait, majd elmondta, hogy fekete Madonna kegyképnek ez a másolata szeptember 5-én megérkezik majd Budapestre, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó szentmiséjére, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadják majd. A Czestochowai Fekete Madonna ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, és a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma, jelképe mind a mai napig.

A szentmisét a lengyel és a magyar nemzetért ajánlotta fel, hiszen a két nép történelme az évszázadok során sokszor összekapcsolódott.

Szentbeszédében az irodaigazgató atya lelki zarándoklatra hívta a híveket Lengyelországba, Jasna Gorára, a Fényes Hegyre, ahol a pálos kolostor szívében a templom oltára fölött ott található a czestochowai Fekete Madonna eredeti kegyképe. A hely igen rövid időn belül az egyik legnagyobb zarándokhellyé vált. A kép alapja egy 122×82 cm-es nagyságú cédrusfa tábla. A festmény Szűz Máriát ábrázolja álló alakban, bal karjában gyermeke Jézus. Mária a nézővel szembe fordul, tekintete a szemlélő szemébe mélyed. Az arc jobb oldalán két párhuzamos vágás látható, melyet az orr vonalában egy harmadik keresztez. A nyakon szintén vágások láthatók, későbbi sérülések nyomai. A gyermek Jézus arca is a szemlélő felé irányul. bal kezében az élet könyvét, az evangéliumot tartja, jobbját pedig áldásra emeli.

A másolaton is nagyon jól látszik, hogy Mária és Jézus fejét aranyglória övezi, mely kontrasztban áll sötétbarna arcukkal. A sötétbarna arc miatt nevezik Máriát fekete Madonnának. A legrégebbi hagyomány Szent Lukács evangélistát tartja a kép festőjének. A legenda szerint a Szent Család názáreti asztallapjára festették. Szent Lukácsnak több Mária képet is tulajdonítanak. A hagyomány szerint ezt a képet 320 körül Nagy Konstantin anyja Szent Ilona vitte Jeruzsálemből Konstantinápolyba. Hat évszázaddal később Leó rutén herceg kérésére a császár kiadta a kegyképet, melyet aztán rutén földön nagy tisztelettel öveztek. Egy másik verzió szerint a kép 988-ban a bizánci császár lányával, Annával került Kijevbe, amikor Vlagyimír kijevi fejedelemmel házasságra lépett. Több csodás esemény fűződött a képhez. Egyes dokumentumok szerint 1384-ben került a mai helyére. A czestochowai kolostor a pálos rend szíve és központja.

A szentmisét az érsekség Facebook oldalán és YouTube csatornáján élőben közvetítettük, itt visszanézhető:

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »