Dr. Szalay Tímeával, a Veszprémi Főegyházmegye teremtésvédelmi munkatársával beszélgettünk arról, mit jelent a teremtésvédelem, miben tér el a természetvédelemtől és miként találhatunk általa utat Istenhez.
Május óta vagy a Veszprémi Főegyházmegye teremtésvédelmi munkatársa. Milyen terveid vannak?
Őszintén szólva, a teremtésvédelem szó nem fejezi ki a valódi célt Az igazi cél az, hogy a teremtett világban megmutassuk Isten arcát. Ezáltal tud kialakulni egy olyan szeretetkapcsolat Isten, az ember és a teremtett világ között, mely a Föld felelősségteljes gondozását, művelését eredményezheti. Szeretném, ha meg tudnánk mutatni a teremtett világban lévő isteni jelenlétet, a szeretetet, bölcsességet, tanítást a gyerekeknek, plébániai csoportoknak, egyházmegyei közösségeknek.
Ehhez valószínűleg érdemes kimenni a teremtett világba. Szeretném, hogy minél több közösséggel gyakoroljuk, hogyan kell a természet könyvét olvasni és ezáltal segíteni annak megértését.
Mivel foglalkoztál, mielőtt teremtésvédelmi munkatárs lettél?
A veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületnél tevékenykedem 2001 óta, tizenöt éve vezetem a szervezetet. Az egyesület alapvetően a környezetvédelmi célokat tartotta szem előtt, mindig valamiféle pozitív alternatívát próbáltunk mutatni az embereknek abban, hogy miként tudnak környezetbarát módon élni.
Rendezvényeket szerveztünk, ahol megismerhették az emberek, milyen folyamatok határozzák meg a környezet állapotát, és mely problémák mutatkoznak jelen világunkban. Tevékenyen is próbáltuk segíteni a természet állapotát például azzal, hogy fákat ültettünk, szerveztünk fa-örökbefogadást. Osztottunk komposztládákat, tanítottunk komposztálni is. A helyi minőségi élelmiszerek népszerűsítéséért – hogy ne messziről hozzuk az élelmiszereket és kisebb legyen a széndioxid-kibocsátás – minden évben szerveztünk Ökovásárt, amely nagyon népszerű volt. Emellett heti rendszerességgel szerveztük meg a Csalán Piacot a Veszprémben a Kossuth utcán, ugyancsak helyi termelőkkel.
Nagyon sok iskolai foglalkozást és lakossági előadást tartottunk, rengeteg rendezvényre kitelepültünk, kiadványokat, kisfilmeket készítettünk arról, hogyan lehetne okosabban, a Földdel jobb viszonyban élni. Próbáltuk átadni mindennek a tudományos hátterét és mellétettük a praktikákat, mit tudnak tenni ténylegesen az emberek a saját életükben. Közel húsz év alatt azonban semmi reménykeltő nem történt, ami elgondolkodtatott, mit csinálunk rosszul.
Mit tekintettél volna az akkori években sikernek?
Ha azt látom, hogy az emberek, akikkel kapcsolatba kerültünk, megtanulják ezt a fajta gondolkodásmódot, és látom, hogy életükbe beépülnek a természet- és környezetvédelmet segítő praktikák. Ám belenézve a tükrömbe, láttam, hogy hiába teszem mindezt szívvel-lélekkel, semmiféle változást nem értünk el.
Az volt a mélypont, amikor rádöbbentem a saját életemben, hogy azok a zöld gyakorlatok, javaslatok, melyeket próbáltam népszerűsíteni, nem építhetők be jelenlegi életmódomba. Képtelenség minden apró zöld praktikát alkalmazni úgy, hogy csak a mindennapi gyakorlataimon változtatok.
Elbizonytalanodtam. Most mégis hogyan várjam el mástól, hogy megtegye, mikor nekem sem sikerül, holott sem háttérismeretben, sem a gyakorlati megvalósítási lehetőségekben nem szenvedtem hiányt?! Arra jutottam, hogy nem lehet beépíteni a környezetvédő szemlélet praktikáit a mindennapi életbe. Összeomlottam, mert rájöttem, járhatatlan úton szeretnék haladni már húsz éve. Ráadásul teljes szívvel-lélekkel. Kértem Istent, mondja meg: ha valamit szívvel-lélekkel csinálok húsz éven keresztül, akkor miért nem működik? Felajánlottam, csináljon velem, amit Ő akar, én arra megyek, amerre Ő vezet.
Milyen kapcsolatod volt Istennel azokban az időkben, mielőtt erre a döntésre jutottál?
Kerestem Istennel a kapcsolatot, de nem találtam. 2012-ben a neten olvastam az El Caminóról. Elmentem erre a gyalogos zarándokútra, és onnan úgy jöttem haza, hogy én ilyen szabadságban szeretnék élni. Hogy ez lehetséges, sohasem gondoltam volna. De hamarosan zarándoklatok szervezésére, vezetésére hívott az Úr, így elmentem zarándoklatvezető-képzésre, s elkezdtem előbb segítőként, majd önállóan is zarándoklatokat vezetni. Ezek az utak egyre csak közelítettek Istenhez. És tisztult az a kép is, hogy mi az Úr szándéka az én környezetvédő előéletemmel.
Hogyan sikerült a térdre omlásból felállni? Született-e megoldás?
Ebben az időszakban rengeteget gondolkodtam, hogy mit csináljak másként, de a megoldás mégsem tőlem eredt. Isten kezdett el vezetni egy új úton. Szépen lassan megmutatta, hogy a zöld praktikák helyett az értékrendemben jöjjön létre változás: fogadjam el Őt életem alapjának.
Hogyan hatnak az értékek a környezetvédelemre?
Ezt az ok-okozati rendszert egy piramissal lehet a legegyszerűbben bemutatni. A piramis csúcsán a Föld állapota szerepel, melyen szeretnénk javítani. A Föld állapotát azonban meghatározza a szennyezettség szintje (pl. milyen az autók kipufogógáza, a gyáraink kéményeinek füstje, a hulladékaink mennyisége és összetétele, a növényvédelemből adódó talajszennyezés…), amely a piramisban lefelé a következő szint. Ez a szint határozza meg Földünk állapotát. A kibocsátásokat azonban az határozza meg, hogy milyen infrastruktúránk van, azaz pl. milyen autókkal járunk, milyen állapotúak a gyáraink, milyen szokásaink vannak a növényvédelemben, mennyire szigeteltek az épületeink. Az infrastruktúrát a törvényeink, szabályzataink határozzák meg, azaz, hogy például milyen autókat lehet gyártani, használni, milyen anyagokból készülhetnek a csomagolóanyagok, milyen gyártási folyamatok engedélyezettek. Így jogszabályaink határozzák meg az infrastruktúránkat, szokásainkat, mely meghatározza a szennyezéseket, az pedig végső során a Föld állapotát befolyásolja, azonban van még egy szint a jogszabályi alatt. A legalsó szint: itt szerepelnek az értékek, illetve azok rendje, mely az előbbi logika alapján végigvezetve végül is a Föld állapotának alapvető meghatározója.
Ha az egész háromszöget nézzük, a legalul található értékeink mentén dől el az, milyen lesz a Föld állapota, ami tehát eredménye mindannak, ahogy ezek a felhajtó erők alulról felfelé hatnak. A legalsó szint, az értékrend határoz meg mindent, ezért itt kell változtatnunk, ha szeretnénk megőrizni az életet és annak sokszínűségét a Földön. A környezetvédelmi praktikák a piramis közepén történő beavatkozással, változtatással önmagukban sajnos nem tudnak a Föld állapotán jobbítani, mivel az alsó szint, az értékek szintje felülírja annak, mint közbenső szintnek a törekvéseit. Viszont, ha az értékek szintjén megváltoztatjuk életünket, és Isten elsőbbségét biztosítjuk minden más, számunkra fontos érték előtt, a csodák lesznek úrrá napjainkon. Életünk rajzolatának változásával nemcsak környezetünkre, a teremtett világra, de embertársainkra és önmagunkra is egyre jobb hatással leszünk, és egyre inkább a szeretet és a béke tölti be életünk.
Mi az, amiről ezek alapján fontos beszélni, ha teremtésvédelemről van szó?
Isten az Ő hatalmas szeretetével egy csodálatos világot teremtett, amelybe belehelyezte az embert, hogy művelje és őrizze meg azt az édeni állapotot. A szeretet sugárzik a teremtett világ egészéből felénk. Isten szeretete, mely feltölt, gyógyít, megnyugtat, békét ad. Melyet megérez mindenki, aki a természet világába csak betekint. A teremtett világ Isten arcát tükrözi, az Ő keze nyomát viseli magán az Ő tökéletességével és tisztaságával. Fedezzük fel ezt a világot, ismerjük meg a teremtett világban megbújó Isten arcvonásait, érezzük meg harmóniáját, békéjét. És többé nem lesz kérdés számunkra, hogyan is tudunk a teremtett világgal összhangban élni úgy, hogy azt őrizzük és műveljük.
Az emberek többsége napjainkban nem így él.
Sajnos nem így élünk. De ha már a szándék megvan, fél siker! Isten titka az egyszerűségben rejlik, így nem kell túl bonyolult kihívásokra gondolnunk ahhoz, hogy az Ő útját járhassuk, a teremtett világot megértsük.
Ugyanúgy olvasható a teremtett világ, mint a Szentírás. Ugyanúgy benne van az a bölcsesség, melyet Isten tett bele saját magából. Szeretném, ha ezt minél többen felismernénk, erre az útra rátalálnánk, és a természet könyvének olvasása is mindennapi keresztény életünk részévé válna.
Jézus is nagyon sok esetben a teremtett világból hozza a példáit. A teremtett világban rejlő bölcsesség, a természet könyve minden ember számára könnyen olvasható, csak ki kell menni és figyelni. Ugyanolyan eszközökkel olvasható, mint a Szentírás.
A teremtett világgal való kapcsolat megélése egy nagyon szép lehetősége is az Egyháznak, hiszen a teremtett világban rejlő Istennel sokan és sokféle módon találkoznak akkor is, ha annak nincsenek tudatában. Ennek tudatosításában gyönyörű evangelizációs lehetőség is van.
Van-e tapasztalatod erről? Mennyire szólíthatók meg ma az emberek a teremtett világ által Krisztus üzenetével?
Én magam is folyamatosan evangelizálódom, mint – azt gondolom – mindannyian. Azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem tudják elfogadni az Egyházat vagy a keresztény hitet, azok is megértik Isten üzenetét, ha a problémájukra a természet jelenségein keresztül segítünk választ találni.
Egyházmegyei teremtésvédelmi feladataid mellett mi lesz a Csalán Egyesület jövője?
A Csalán Egyesület ma is működik, és velem együtt változik. Erre is szükség van. Vannak emberek, akiket egyházi körökben lehet megszólítani és akár a teremtett világ által Isten felé vezetni, és vannak, akiket nem. Ők akár szándékosan, akár tudatlanság okán távol tartják magukat az Egyháztól. A Csalán őket is meg tudja szólítani és el tudja mondani számukra ugyanazt, mint az Egyházon belül, csak más eszközökkel, másként megközelítve a kérdést.
A legutóbbi kezdeményezésünk – és már ez is átvezet a keresztény gondolkodásmódba – egy, a természettel harmóniában lévő közösségi kert kialakítása Veszprémben. Ennek egész folyamata nagyon-nagyon sok tanulságot hordoz magával például kapcsolatainkról, együttműködéseinkről, hitünkről és önmagunk elfogadásáról.
Azzal, hogy ma nem pályázatokat írunk és nem projektekben gondolkodunk, hanem átkerült a hangsúly egymás és a természet szeretetére, egy közösség kezdett el kialakulni. Ezt sokkal értékesebbnek tartom, mint bármely korábbi projektet, amelyet meg tudtunk valósítani.
Összességében miként foglalnád össze: mi a különbség természetvédelem és teremtésvédelem között?
Isten. A természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – egy nagyon jó szándék, de nem fog tudni működni, ha nincs velünk Isten. Akkor tudunk természetet vagy teremtett világot védeni, ha Isten bölcsessége vezet bennünket ezen az úton. Más út nincs.
