Árpád-házi Szent Erzsébet élete:
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) Magyarországon született. Atyja II. András magyar király, anyja merániai Gertrúd. Erzsébet jószívűsége és segítőkészsége hamar megmutatkozott. Már gyermekként szívesen ajándékozta szegényebb társainak a holmiját, és korán kezdett koldusoknak, kéregetőknek alamizsnát, élemet osztani. A kis Erzsébetet már négy évesen eljegyezték a türingiai Hermannal. A szülők, Hermann gróf és Zsófia grófnő sokat várt ettől a házasságtól. A menyasszony fényes kísérettel és hozománnyal érkezett meg a wartburgi várba. A kis Erzsébet kedvességével hamar megszerettette magát a vár népével. Egyedül anyósa figyelte rosszalló tekintettel a kislány szokásait. Vallási gyakorlatait is túlzottnak tartotta. Hermann váratlan halála, Erzsébet wartburgi életét még jobban ellehetetlenítette.
Ekkor az öreg gróf javaslatára Erzsébetet eljegyezték a másik fivérrel Lajossal. 1221-ben gyönyörű esküvőn házasságot kötöttek. A fiatal pár boldogan élt, őszinte szívvel szerették egymást. Erzsébet tökéletes összhangot tudott teremteni Isten és a férje iránti szeretet között. 1227-ben Lajos keresztes háborúba indult. Útközben járvány tört ki, Lajos megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni Erzsébettel. Mikor megtudta, fájdalmában így kiáltott: ”Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!”
Erzsébetnek nem volt maradása, nem sok idő múlva gyermekeivel elhagyta a várat. Élettörténetét innentől kezdve legendákon keresztül ismerjük. A három gyermekével megpróbált Eisenachba menekülni, de ott nem fogadták be őket. Egy ólban kellett nyomorognia, végül gyermekeit is elvették tőle, keményen kellett dolgoznia. Ez a sok szenvedés azonban csak még közelebb vitte Istenhez. Férje barátainak nyomására később visszafogadták Wartburgba, ám ott nem érezte jól magát. 1228-ban elvonult Marburgba és ferences harmadrendi lett. Sokat alamizsnálkodott, böjtölt, és amije csak volt azt elajándékozta. 1231-ben hosszú betegség után tért örök nyugovóra. Halála után négy évvel (1235.május 26.) IX. Gergely pápa szentté avatta. II. András király még megérhette leánya szentté avatását.
Szent Erzsébet csodái és legendái:
Szent Erzsébet legismertebb csodája, a „rózsák csodája”, melynek több változata is ismert. A szegényeknek szánt és kötényében kicsempészett élelmiszer változott rózsákká. Amikor a katonák/anyósa megállították számon kérve, hogy mit visz a kötényében, zavarában azt válaszolta, hogy rózsát. Isten nem hagyta, hogy Erzsébet hazugságban maradjon, ezért a szétnyitott kötényéből fehér és vörös rózsák hullottak. Ez télvíz idején történt, amikor rózsák egyáltalán nem nyíltak!
Szent Erzsébet a szegények, elhagyatottak, kórházak, ispotályok védőszentje. Gyakran ábrázolják amint a szegényeknek ételt vagy korsóból vizet ad. Ruhája fejedelmi öltözék koronával, vagy a ferences harmadrendiek szürke ruhája. Ölében rózsák, kenyér esetleg hal. Kezében kenyér, korsó, illetve a marburgi templom modellje szerepelhet. A legenda szerint Erzsébetnek nagy álma volt egy olyan magas tornyos templom, melynek harangjait Magyarországon is meghallják. Egy napon fölvett egy követ a földről a levegőbe dobta, és így szólt: ahol a kő leesik, ott építi föl a templomot. A kő egy mocsaras helyen, Lahn vizétől nem messze esett le. Itt épült föl a templom.
Egy másik legenda szerint 1235-ben történt szentté avatásakor II. Frigyes császár, aki hiába kérte Erzsébetet még életében feleségül, a fejére helyezte a császári koronát.
(Forrás: Szentek élete)
A mai napon 18 órakor ünnepi szentmisét mutat be a veszprémi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban Felker Zsolt plébános, a szentbeszédet mondja és Erzsébet kenyeret oszt majd Szijártó László a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója.
