Pénteken az imanyolcad hatodik napján a Feltámadt Üdvözítő (Károly)-templomba várták a egységért imádkozókat, ahol Steinbach József református püspök hirdetett igét.
Az idei ökumenikus imahét vezérigéje Ézsaiás próféta könyve első fejezetének 17. verse, amely így hangzik, “Tanuljatok jót cselekedni.” Amikor összegyülekezünk az Isten házában, akkor közösséget vállalunk a mi feltámadott Urunkkal, közösséget vállalunk egymással, hitvalló közösséget a látható egyházzal és imádkozunk azért a csodáért, hogy jöjj Szentlélek Úristen, hogy az Ő igéje és lelke által itt legyen közöttünk és cselekedje azt a csodát, hogy mennyei világa gazdagságának jóságából feltölt bennünket. -mondta beszéde elején Steinbach József.
Püspök úr kiemelte, hogy Ézsaiás próféta mindjárt a könyvének a kezdetén az első fejezetben prófétai bátorsággal és keménységgel arra mutat rá Isten népének életében, hogy nagy az ellentét az istentisztelet és az életünk között, hogy az istentisztelet és az élet Isten tisztelete nincs összefüggésben egymással, hanem hatalmas szakadék tátong a kettő között. Megkérdez mindannyiunkat ezen az estén az Isten igéje, hogy fáj nekünk az, hogy olyan óriási szakadék tátong az istentisztelet és az életünk között, hogy idejövünk az Isten házába és feltöltekezünk, felemel bennünket a mi Urunk, és kimegyünk a hétköznapokba, a mindennapokba, a terepre is bedarál bennünket az élet? Nagyon eleven a próféta felszólítása, tanuljatok jót cselekedni. Törekedjetek a jóra, csakhogy az igazán izgalmas kérdés, az igazán teológiai kérdés a teljes Biblia összefüggésében, hogy hogyan tudunk mi jót cselekedni. Képesek vagyunk mi a saját erőnkből a jóra? Krisztusban Isten szeretete visszaadta nekünk a jót, a jóra való lehetőséget, ez Krisztusban van, Isten szeretetében van, mert ő szolgáltatott nekünk igazságot, irgalmat, hűséget, védelmet, segítséget, szeretetet.
Igehirdetése végén egy példát hozott elénk, mégpedig saját cseresznyefáját, amit Balatonalmádiba érkezésekor ültetett. A növények szépen megnőttek, elnyomták egymást, többek között a cseresznyefát, amely csak felfelé tudott terjeszkedni a fény felé, nagyon aránytalanul növekedett. Közben eljárt felette az idő, mohás lett, tele van száraz ággal, és egy éve a törzse félig be is hasadt. Egyáltalán nem tökéletes, de amikor eljön a tavasz, akkor megtelik gyönyörű, hófehér virágokkal. S amikor eljön a gyümölcstermés ideje, akkor tele van ropogós, érett, finom cseresznyével. Nem vagyunk tökéletesek, ebben a világban soha nem leszünk tökéletesek, de egyre inkább megszentelődik az életünk, egyre inkább feltisztul az életünk, és teremjük a lélek gyümölcseit. Szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.
Ezen az estén is est közös imádsággal folytatódott az ima alkalom az egységért, majd az istentisztelet végén az egyházak képviselői áldásban részesítették a jelenlévőket.
