A veszprémi székesegyház kottatára – az „Elenchus”
Az „elenchus” ritkán használt latin kifejezés, magyarul iratjegyzék, lajstrom. Lajstromot készítünk napi elvégzett teendőinkről napszakra lebontva, vagy összegezhetjük elolvasott könyveinket témák szerint. Manapság a technika vívmányait kihasználva az adatokat excell táblázatokba foglalhatjuk, amiknek segítségével egy kattintással rászűrhetünk a keresett kifejezésre. Zenészek, zenekarok is készítenek ilyen táblázatokat repertoárjuk áttekintésére. 
A Veszprémi Székesegyházi Kottatár hamarosan 200 éves excell táblázata az „Elenchus”. 1825–ben Külley János őrkanonok rendelte el, hogy egy külön kötetbe folyamatosan jegyezzenek be minden jelentősebb eseményt, ami a kórusban történt. Kiadta, hogy rögzítsék az előadott zeneművek pontos címét, valamint a későbbi azonosításhoz szükséges jellemzőit, szerzőt, hangnemet, katalógusszámot.
Az első kötetet 1825. augusztus 15 – én kezdte el írni Höpler József basszista. Ez a jegyzék kiváltotta az előző évszázadok gyakorlatát, miszerint a művek kottáján jegyezték fel az előadás, bemutató időpontját. Kisebb megszakításokkal 7 kötetben 1943 – ig vezették az Elenchust. Ebből a közel 120 éves dokumentációból pontosan tudunk következtetni a veszprémi székesegyház zenei gyakorlatára. Megtudhatjuk kik voltak a legkedveltebb zeneszerzők, mik voltak legnépszerűbb művek. Minden esetben bejegyzésre került a szentmise ordináriuma, azaz az előadott mise. Feljegyezték a liturgia felajánlására – offertoriumára felcsendülő művet, valamint egy külön oszlopban az előadott vesperást, vagy Tantum ergo – t, vagy Te Deum – ot is.
A legérdekesebb oszlop a Post Epistolam elnevezésű, amit mindössze 11 évig tüntettek fel az Elenchusban. Ide azokat a műveket írták, amelyek a szentlecke és az evangélium között hangoztak el. A mai egyházzenei gyakorlatban a szentmise ezen részén Allelujat, vagy nagyböjtben traktust éneklünk. Az 1800 – as évek első felében azonban itt gyakran csendültek fel operanyitányok, teljes szimfóniák, vagy szimfónia tételek. Ezalatt a 11 év alatt mintegy 100 alkalommal hallgathattak a hívek világi jellegű zeneművet, nem is akármilyet. 1825. Nagyboldogasszony napján Gioacchino Antonio Rossini Otelló című operájának nyitányát, majd néhány napra rá Szent István magyar király ünnepén Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvola című operájának nyitányát játszották.
A megjegyzések rovat is rengeteg érdekességet tartogat. A latin nyelven bejegyzett szentmisére vonatkozó adatok mellett székesegyházon kívüli világi események is megjelennek, számos helytörténeti adattal szolgálva, vagy politikai eseményre utalva.
Forrás: M. Tóth Antal: Újra hallom szép szavát
Zsilinszky Cecília
