A veszprémi érsekség könyvtára 47932-es raktári szám alatt őrzi az ún. Ranolder díszalbumot, amelyet püspökké szentelésének negyedszázados jubileumak alkalmából a veszprémi székeskáptalan ajándékozott főpásztorának.
Ranolder János 1806. május 16-án született Pécsen. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a ciszterci szerzetesek gimnáziumában végezte mindvégig kitűnő eredménnyel. 1824-ben nyert felvételt a pécsi egyházmegye kispapjai közé. Teológiai tanulmányait a pesti egyetem hittudományi fakultásán végezte, 1829-ben szentelték pappá. A bécsi Augustineumban 1830-ban avatták doktorrá. Ezt követően a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként működött a pécsi papnevelő intézetben, majd 1840-ben a pesti tudományegyetem oktatója lett. 1845-ben pécsi kanonoki kinevezést kapott, 1846-tól a pécsi szeminárium elöljárójává nevezték ki. Jelentős tudományos művekkel gazdagította szaktudományát. Szepesy Ignác püspök vezetése mellett részt vállalt a Szentírás magyarra fordításában. Hermeneuticae biblicae generalis principia rationalia christiana et catholica. Selectis exemplis illustrata usibus auditorium exhibet című munkáját számos országban tankönyvként használták.
1850. május 12-én szentelték veszprémi püspökké. A 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni nehéz időkben vette vállára az egyházmegye kormányzásának feladatát. Bölcsességének és bátorságának köszönhetően számos papját tudta megvédelmezi a megtorlástól. Püspöksége idején a nevelés- és oktatásügy előmozdításán fáradozott, papjai figyelmét is felhívta az ifjúság valláserkölcsi nevelésének fontosságára. Korát megelőzve felismerte a nőnevelés fontosságát, és hét leánynevelő intézetet alapított. Veszprémben az oktató és nevelő munka mellett szegénygondozást és betegápolást végző irgalmas nővéreket telepített le és gondoskodott ellátásukról. A vincés nővérek vezetésére bízott egy-egy leányiskolát Veszprémben, Pápán, Keszthelyen, Kaposváron, Buda-Pesten, Tapolcán. Veszprémben 1860-ban nyitotta meg kapuit az angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete, amelyet szintén Ranolder János építtetett. A tanügyet számos egyéb adományával is támogatta. 1857-ben létrehozta a Ferenc József alapot, amelynek évi kamatát szegény papok, női szerzetesrendek és szegény tanítók segélyezésére fordította. Az egyházmegye templomaira és plébániaházaira is nagy gondot fordított. Rendkívüli szociális érzékenység jellemezte, kortársai a szegények, elesettek, betegek gyámolítójaként tiszteleték. A gazdasági élet fellendítésén is fáradozott. Szorgalmazta a szőlészet fejlesztését és a selyemhernyó tenyésztés meghonosítását. Figyelme és gondoskodása mindenre kiterjedt. Nemcsak az egyházmegyéjében előforduló gondokat, bajokat orvosolta, hanem az ország sorsát is szívén viselte. Az egész társadalom szellemi és anyagi jótevője volt.
E nagyformátumú főpap tiszteletére készült jubileumi album Budapesten készült Morzsányi József díszműkészítő műhelyében. A reneszánsz stílusban készült művet a legkiválóbb művészek munkái díszítik. A festményeket Rauscher Lajos, Székely Bertalan, Keleti Gusztáv készítették. A fémmunkák ifj. Lehmann Gyula és Ausim Ede szaktudását dicsérik. A címoldalon olvasható ajánlás után a püspök portréját csodálhatjuk meg, majd részletes életrajza következik. A kéziratos album következő oldalán a káptalan tagjait a barokk székesegyházzal és a püspöki palotával ábrázoló képben gyönyörködhetünk. Az Árnyas liget, koszorus lombos erdő kezdetű dicsőítő himnusz zengi el Ranolder püspök úr számtalan jótéteményét. A következő festmény Ranoldert, mint a Ferenc József alapítvány létrehozóját mutatja be. Majd hét kép következik a nőnevelés céljára építtetett nagyszerű épületekről. Az albumot a Fényben ragyog az Úr oltára kezdetű üdvözlő költemény zárja le.
Ranolder János 1875. szeptember 12-én bekövetkezett halála után jubileumi albuma a veszprémi székeskáptalan tulajdonába került. A díszművet az 1878-as párizsi világkiállításon a nagyközönség is láthatta, ugyanis a Vallás és Közoktatási Minisztérium elsődleges célja volt a magyar oktatásügy intézményeinek bemutatása.
