Nagymányai Koller Ignác könyveinek jegyzékét tartalmazza a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 18. századi leltárkönyve.
A püspök 1762–1773-ig töltötte be a főpásztori tisztséget egyházmegyénk élén. Kormányzása alatt kilenc új plébániát alapított, huszonegy templom építését hagyta jóvá. Sokat tett Veszprém városáért szociális és építészeti téren egyaránt: 1766-ban vízvezetéket építtetett a várig, restauráltatta a Gizella-kápolnát, elkezdte a veszprémi szeminárium építését, földbirtokot vásárolt a városban található „kórház és aggápolda” részére, valamint árvaházat alapított. Fő művének a Fellner Jakab tervei alapján készült veszprémi püspöki palota tekinthető, amelynek kivitelezési munkálatai 1765–1773-ig tartottak. Az épület északi emeleti szárnyában könyvtárszobát létesített, amelynek polcain intézményünk költözéséig ott sorakozott 708 kötet a leltárkönyvben számba vett könyvei közül. A könyvtárszoba enteriőrje: a 18. századi beépített polcrendszer, az ahhoz kapcsolódó intarziás faburkolat és a tudatosan méret szerint csoportosított gyűjtemény a püspök gondoskodásáról, a barokk pompa szeretetéről és különleges esztétikai érzékről tanúskodnak.
Könyveinek számba vételét halála után, 1773-ban végezte el egykori szertatója Mayer György. Az összeírás eltér a korban megszokott szakcsoportos leltáraktól, nagyság szerinti csoportosításban közli a könyveket (ívrét, negyedrét, nyolcadrét, tizenhatodrét). Összesen 1671 tételt rögzít a kézirat. A könyvek ex libris-e a címlap verzóján beragasztott püspöki címer, alatta a szöveg Ignatius Koller episcopi Weszprimiensis — Koller Ignác veszprémi püspök. A tartalmukban értékes, kötésükben szemet gyönyörködtető művek közül mindenképpen említésre méltó Fendt Tóbiás lengyel származású festő és rézmetsző „Sírfeliratok, síremlékek” című 1574-ben megjelent munkája. Az ókor és a középkor sírfeliratairól, síremlékeiről találhatunk metszeteket a műben, köztük olyanokról, amelyek egy része ma már nem látható eredeti formájában.
