Batthyány-Strattmann László köpcsényi kórházának fotóalbuma
Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitiben. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalksburgi és kalocsai kollégiumában végezte. Orvosi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte meg. Házastársául Coreth Mária Terézia grófnőt választotta, aki tizenhárom gyermekkel ajándékozta meg. Felesége orvosi munkájában is legnagyobb támasza és segítője volt.
Dr. Batthyány László 1901-ben a köpcsényi templom mellett, kastélya közelében építtette fel magánkórházát. A fotóalbum a korszerűen felszerelt intézményt és a hozzá kapcsolódó épületeket megörökítő fotográfiákat tartalmazza. A Batthyány-kórházat mélyen áthatotta a keresztény szellem. Kápolnáját Szűz Máriának szentelték. A női és a férfi betegek termében a Fájdalmas Anya festménye függött a falakon. A gyógyító munkához szeptikus és aszeptikus műtő, röntgenszoba, laboratórium is rendelkezésre állt. Társalgószoba, fürdőhelyiség szolgálta a betegek kényelmét. Batthyány dr. Otto Fuchs bécsi sebészorvost hívta meg munkatársának, részére orvosi lakást is fenntartott. Az ápolói feladatokat vincés és irgalmas rendi szerzetesnővérek látták el. A kórházban kizárólag olyan operációkat végeztek, amelyek a betegek mihamarabbi gyógyulásához vezettek. Kísérleti műtétekre nem kerülhetett sor.
Batthyány László haladó szellemű, sokoldalú orvos volt. Az orvostudomány több ágát művelve, a szemészet vált igazi szakterületévé. Kórházi munkájáról évente nyomtatásban kiadott füzetekben számolt be, ismertette műtéteit. Saját maga által készített és kidolgozott fényképekkel is dokumentálta eseteit. Az egész országból jöttek a betegek, a környékről pedig özönlöttek a segítségkérők a szegényeket ingyen gyógyító orvoshoz. A fekvőbeteg ellátás mellett kiterjedt járóbeteg rendelést is folytatott. Az I. világháború éveiben fáradhatatlanul szolgált Köpcsény körorvosaként is, kórházát pedig emeletráépítéssel bővíttette. 1920-ban családjával körmendi kastélyába költözött és köpcsényi kórházát harminc évre a burgenlandi tartománynak díjtalanul adta bérbe. Azonban gyógyító munkája itt sem szakadt meg, operálni továbbra is átjárt az elszakított területre. Páratlan emberbaráti tevékenysége vagyonának jelentős részét felemésztette. Imádságos lelkülete, buzgó vallásossága segítette élethivatásának betöltésében. A hercegorvos, akit már életében szentként tiszteltek, 1931. január 22-én halt meg. Boldoggá avatására 2003. március 23-án került sor Rómában.
A Veszprémi Érseki Könyvtárban őrzött kötet aranymetszéssel díszített lapokból áll, oldalait huszonhét, paszpartukba illesztett fénykép alkotja. A súlyos díszalbum első tábláján aranyozott címnyomás olvasható, a hátsó táblán négy fém csúszógomb található. Az album egy másik példányával dr. Batthyány László jezsuita tanárát, Pámer Lászlót ajándékozta meg, aki a kalksburgi újságban adott hírt öregdiákjuk e mintaintézményéről.
