Káldi György 1573-ban Nagyszombatban született, családjának gyökerei a Vas megyei Káld községbe vezetnek. Tanulmányait szülővárosában kezdte, ahol már Kutassy János nagyprépost felfigyelt tehetségére és pártfogója lett. A bécsi egyetem teológiai fakultásán és Rómában tanult. 1598-tól a jezsuita rendbe lépve számos tisztségben kellett helytállnia. Nagyszombathoz erős szálak fűzték. Saját örökségéből jelentős összeggel támogatta a nagyszombati templom felújítását, a város jezsuita rendházának elöljárója lett, létrehozta a jezsuita kollégiumot is ahová tódultak a tanulók. Pázmány Péter is e városban alapította meg a magyar társadalmi életben vezető szerepre hivatott nemes ifjak nevelő- és tanintézetét, amelynek igazgatójává Káldi Györgyöt nevezte ki, aki kiépítette és felvirágoztatta az iskolát. 1629-től a pozsonyi jezsuita kollégium megszervezését bízták rá, amelynek rektoraként szolgált egészen haláláig, mindemellett új rendházat is építtetett a királyi Magyarország székvárosában.
A tridenti zsinat a híveket a Vulgáta használatára kötelezte, Káldi ennek a szövegét ültette át magyarra. Káldi 1605. október 11-én kezdte el a munkát. Munkája során az Újszövetség fordításával készült el először. A teljes művet egy év és 165 nap alatt fordította le. Az 1186 oldalra terjedő írásból azt is tudhatjuk, hogy 1607. március 25-én készült el a feladattal. Munkájának kéziratát a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Kiadására 1626-ban került sor Bécsben, Formika Máté nyomdájában. A kötet kétezer példányban készült el, amelynek nyomtatásánál a kiválóan képzett tipográfus, Némethi Jakab is segédkezett. Bethlen Gábor fejedelem, Pázmány Péter és a királyi kamara adományai fedezték az első kiadás költségeit. A Biblia szövege előtt olvashatjuk Pázmány Péter esztergomi érsek és Giovanni Argenti jezsuita tartományfőnök 1625-ben kelt engedélyét a mű kiadására. Ezt a Biblia használatát segítő tartalomjegyzék követi, illetve a kötet idegen nyelvű szavak és nevek magyarázatát tartalmazó listát és betűrendes tárgymutatót is tartalmaz. Káldi fordításának végéhez csatolt egy részletes magyarázatot, amelyben megindokolja, hogy miért volt szükség a Biblia újabb fordítására, címe: Oktató intés. Melyboel a’ Keresztyén ember kuennyen itéletet tehet a’ Magyar nyelve írott Kalvinisták Bibliájáról, mellyet elsoebe Károlyi Gáspár Goenczi Predikátor Magyar-országban Visolyban, az–után Molnár Albert Német-országban Hannoviában nyomtattatott: és eszébe veheti, ha az igaz Szent Biblia–e, vagy nem. Véleménye szerint Károlyi fordítása kifejezetten rossz és oly sokféle forrást használt munkája során, hogy a Szent Biblia névre sem méltó új művet szerkesztett az eredeti Biblia helyett.
Káldi fordítását 1732-ben Nagyszombatban és 1782-ben Budán adták ki újra. Szentírásfordítását Szepesy Ignác pécsi püspök vezetésével az 1830-as években dolgozták át először, javítása Szabó József munkája volt, amely már képekkel illusztrálva jelent meg 1851-ben. Bartakovics Béla egri érsek felkérésére Tárkányi Béla késztette el a katolikus biblia korszerű magyar kiadását. Az ún. Káldi–Tárkányi Szentírás 1862–65 között Egerben látott napvilágot. A Szent István Társulat Szentírás Bizottsága által átdolgozott Káldi fordítás 1930–1934-ig jelent meg. A katolikus hívek egészen az 1970-es évekig használták Magyarországon Káldi György bibliafordítását illetve annak átdolgozásait.
A Veszprémi Érseki Könyvtár Káldi György bibliafordításának első kiadásából öt kötetet is őriz. Melyek közül kiemelkedik, a hajdan Hornig Károly püspök tulajdonában lévő dokumentum. A bibliofil püspök a 19. század második felének ismert és elismert könyvgyűjtője volt. Magánkönyvtárának katalogizálásához használt könyvészeti segédkönyvébe – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár: az 1531–1711. megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve – bejegyezte, hogy a Szent Bibliából birtokol egy példányt. A vaknyomásos, disznóbőr kötésű kapcsos Bibliában Hornig püspök pecsétje kétszer is megtalálható. A címoldalon a püspök kézírása: Cat. olvasható.
A katolikus restauráció meghatározó alakja, a jezsuita Káldi György emlékét Káld községben dombormű őrzi, amelyet Gyürki László biblikus teológus kezdeményezésére állítottak fel.
