Immár 21. alkalommal rendezték meg november 7-én Tihanyban a bencés apátságban az egyházi iskolák dunántúli regionális öregdiák-találkozóját, a Kézfogást.
A hagyományos rendezvényre több százan érkeztek idén is a szélrózsa irányából. A vendégek zömében hajdani bencés, ferences, piarista iskolák növendékei voltak, vagy az angolkisasszonyok intézetében tanultak. Az egybegyűlteket Korzenszky Richárd perjel házigazdaként köszöntötte a templomban. A délelőtt során lelki programok, előadások követték egymást zenei átkötésekkel, Halmos Eszter és Ötvös-Cseke Noémi énekművészek, valamint L. Kovács Ildikó orgonaművész, Zrínyi Orsolya hegedűművész közreműködésével, Vivaldi-, Pergolesi-, J. S. Bach-dallamok megszólaltatásával.
A két meghívott előadó, Fazakas Z. Márton, a Csornai Premontrei Apátság apátja, valamint Maróth Miklós orientalista, iszlám-szakértő (volt bencés diák) szóltak a migrácóról, s annak vallási, társadalmi, vetületéről, illetve a szerzetesek éve programjához kapcsolódva a múlt, jelen és jövő közötti sokszor nehezen áthidalható ellentétekről, hiányokról az iskolai nevelésben. Az apát többek között beszámolt rendjük iskolája, a Csornai Premontrei Gimnázium küzdelmes helyzetéről, arról, hogy milyen nehéz a mai ifjú nemzedékkel hangot találni, s hogy a szétszóratás évtizedei, a folytonosság megszakadása iskolájuk életében milyen problémákat hoz elő napjainkban. Megemlítette, hogy már náluk is van a diákok között egy mohamedán hitű fiatal. Maróth professzor széleskörű ismertetésében visszanyúlt az iszlám vallás kezdeteihez, elemezte a júdaizmus, a kereszténység és az iszlám közös és eltérő vonásait. Mindhárman az egyistenhit talaján állnak, mondta, s vallják, hogy hitük isteni kinyilatkoztatásból ered. Ezt a kinyilatkoztatást a zsidók a prófétákon keresztül, a kereszténység Jézus Krisztuson keresztül, a muszlimok pedig Mohamed prófétán keresztül kapták. A muzulmánok azonban hozzáteszik: a Koránt ők egyenesen Istentől kapták, s ez az egyetlen hiteles forrás, a zsidók és a keresztények könyvei hamisítások. Rámutatott továbbá, hogy az iszlám gyors terjedését a vallási tanítás mérhetetlen egyszerűsége segítette elő már a kezdet kezdetén, amikor analfabéta pásztornépek tömegei találtak fogódzókat benne, s váltak muzulmánokká. Az iszlám napjainkban is sebesen terjed, okai közül kiemelte, hogy ez a vallás megtartotta azt a tulajdonságát napjainkban is, hogy a közösségéhez tartozókat meg tudja védelmezni. A muzulmán számára az iszlám maga a szabadság, önként elvállalt kötelezettséget jelent, ahol a saria (a törvény) összetartóvá, gondoskodóvá teszi a hozzá tartozókat. E tekintélyelvű vallásgyakorlás pedig átjárja a politika, a munka, a társadalom minden területét is. A kereszténység ezzel szemben mára önzővé, megosztottá vált, hitében meggyengült, hitét vesztett, sokaknak nem tud kapaszkodót adni már, elvesztette azt a vonzását, amely kezdetben jellemezte. Rámutatott arra is az előadó, hogy bár elképzelhető, hogy a munka világába képes beilleszkedni egy muszlim, de más területen sosem lesz alkalmazkodó, mert az egyedüli igaz hit számára az iszlám, amely megtilt mindenfajta keveredést a hamis világgal. Ezért a migrációnak sajnos előreláthatóak szomorú következményei. Több európai országban az iszlám már ma is a második legnagyobb vallás.
Délután a Porta pacis látogatóközpontban folytatódott a Kézfogás találkozó, ahol Bischof Péter a Bencés Diákszövetség veszprémi vezetője a Keresztény Szülők Alapítvány nevében átadta az idei támogatásokat a régióban működő egyházi nevelési intézményeknek, majd Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője vezetésével kerekasztal-beszélgetés kezdődött a délelőtti előadásokhoz kapcsolódóan aktuális nevelési és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről. A programban közreműködött Bálint János világjáró fuvolaművész Debussy-muzsikával. A találkozót az apátsági templomban bemutatott szentmiseáldozat zárta Fazakas Z. Márton apát celebrálásával.

Toldi Éva





 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »