„Zeng a harang hívó szóval Szent Mártonnak ünnepén” csendült fel a népének Káptalantótiban 2021. november 13-án, szombaton a 10 órakor kezdődő búcsúi szentmisén. A virágdíszbe öltözött templom megtelt hívekkel. Még ünnepélyesebbé tette az eucharisztia bemutatását, hogy főcelebránsa Dr. Udvardy György veszprémi érsek atya volt.

A település tavaly emlékezett meg 750 éves fennállásáról. Eredetileg akkorra tervezték a főpásztor meghívását is, de a súlyos Covid-helyzet ezt megakadályozta. Bár a maszk most is tompította énekünket, halkította imánkat, de legalább együtt lehettünk ünnepi lélekkel, hálás szívvel.

A bevonulás után érsek urat Czár Péter plébános atya köszöntötte, aki koncelebrált a szentmisén. A szertartói feladatokat Fekete Gábor tapolcai kántor látta el. Az orgonán Imréné Csathó Magdolna játszott és archaikus gregorián dallamokkal dicsérte az Urat.

Dr. Udvardy György főpásztor homíliájában feltette a kérdést: Tudunk-e krisztusi módon élni? Képesek vagyunk-e Jézus példáját követve odafordulni embertársainkhoz testi, lelki, szellemi, anyagi szükségükben? Sugározni tudjuk-e

úgy Isten szeretetét, ahogy Ő szeret minket?

A magyar szentek és boldogok képesek voltak erre. Szent Márton a köpenyét terítette a mezítelen koldusra, hogy megvédje a hidegtől. Mi vajon észrevesszük-e a köztünk élő szegényeket, a vigaszra szorulókat, azokat, akik a tanításunkat szomjazzák, vagy egy mosolyra éhesek? Mert az ítélet napján csak akkor hangzanak el számunkra is az Úr szavai: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek….Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”

Az egyetemes könyörgésekben – amelyeket a hívek felváltva olvastak fel – Szent Márton példáját állítva elénk kérték közbenjárását önmaguk és közösségük életének megújításában. A jelenlévők között szép számmal akadtak a környező településekről érkezettek is. A szentmise a pápai és a magyar Himnusz eléneklésével zárult.

A mise után jó hangulatú, csupa libafogásokból álló ebéd következett.

E szép ünnep fénye ragyogja be mindannyiunk életét, tegyen minket jobbá hétköznapjaink szürkeségében, és hittel tudjuk imádkozni:

„Szent Márton, kérünk, ki már célhoz értél,

                   főpapok dísze, légy a papok őre,

                   s a magyar földet, hol születtél egykor,

                   mint atyánk, óvjad!”

 

Rónavári Mária

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »