Szeretettel köszöntök mindenkit.
A Nagyböjt, a Húsvét, a döntésnek az ideje. „Válaszd az életet!” Olvassuk Mózes ötödik könyvének harmincadik fejezetének, tizenkilencedik versében. „Válaszd az életet”. Nagyböjtben egyházunk fölkészít bennünket Húsvét megünneplésére. Bűnbánattartásra buzdít, megtérésre buzdít. Bátorít bennünket, hogy a bűnbánati cselekedeteket tegyük meg, az ima, a böjt, az alamizsna és a jócselekedetek gyakorlása által. Bátorít bennünket Nagyböjt idején, hogy imádkozzunk a katekumenekért, azokért a megtérőkért, akik ebben az időszakban hozzák meg életük legnagyobb döntését. Döntenek, Jézus Krisztus mellett, és döntenek minden ellen, ami nem Jézus Krisztus. Húsvét ünnepe, Húsvétnak az öröme, a Feltámadottal való találkozást jelenti mindannyiunk számára. Új élet. Új értelmet kapunk. Új gondolkodásmódot nyerünk. Új törvény születik meg a szívünkben, új vágyak ébrednek bennünk, és ezek új módon való cselekvésre ösztönöznek bennünket, de új döntések alapján. A döntés, az embernek alapvető és lényegi, ugyanakkor mindennapi tulajdonsága. Dönteni valójában csak az ember tud. A szabad ember. Szabadságból fakadó, emberi cselekvésünk, hogy döntünk, hogy választunk, és amikor választottunk ebben a döntésben, – választásban, döntésben- állhatatosan kitartunk. Az ember dönteni tud, s az embernek döntenie kell.
Az idei Nagyböjt segítsen bennünket ebben. Tudjunk és akarjunk dönteni. Ugyanakkor a döntés az mindig a jó melletti döntés, szemben a rosszal. A döntés sosem csak jó és rossz elvont fogalmak melletti megfontolást vagy választást, elköteleződést jelent, hanem mindig konkrét. Mindig a személynek szól. Mindig Isten mellett, mindig az ember mellett, úgy, ahogyan a Sínai-hegyi kőtáblák ezt számunkra jelzik. Úgy, ahogyan Jézus Krisztusnak a hegyi beszédben megfogalmazott tanítása az „újtanítás” megérint bennünket, s úgy, ahogyan Jézus felszólít bennünket az Ő követésére. A Szentírásban ezt olvassuk: – szeresd a te Uradat, Istenedet! A döntés lényege ez. Szeretem Uramat, Istenemet. Jézus pedig ugyanezt így fogalmazza meg: – ha szerettek engem, megtartjátok tanításomat! Aki szeret engem, Atyám is szeretni fogja, s lakást veszünk nála. Ha nem szerettek engem, nem tartjátok meg tanításomat. S Jézus tovább viszi, a döntés lényegét is megfogalmazza: – amit a legkisebb testvéreim közül egyel is tettetek, velem tettétek. Vagyis mindennapi apró választásainkban mutatkozik meg kit ismerek, kit szeretek, ki mellett kötelezem el saját magamat, s valójában az is, hogy hogyan döntök. A döntés, az mindig a szív mélyén születik meg. De mindig a másik személye előtt; Isten előtt. Amikor döntésre szánjuk magunkat, amikor jó döntést, megújt döntést akarunk hozni, az Isten mellett, akkor azt hisszük, hogy ez a szívünk mélyén történik. A döntés, lényegileg élet és halál között való döntés. A jövő és a semmi közötti döntést jelenti. Egyéni és közösségi életünkben egyaránt. Nagyböjt, döntéseinknek, húsvéti döntéseinknek az ideje.
Egyházunk arra hív, egyházunk arra bátorít, s abban erősít meg bennünket: te, aki ismered Krisztust, te, aki megismerted az Ő szeretetét, te, aki megismerted az Ő parancsait; válaszd az életet! Hát válasszuk napi döntéseinkben az életet, ami isteni, ami emberhez méltó, amely a lélekben megújító. Áldott Nagyböjtöt kívánok mindenkinek.
