1993-ban történt alapításáról emlékezett meg május 27-én a Kaposvári Egyházmegye. A harminc év gyümölcseibe adtak betekintést az egyházmegye intézményei, lelkiségi mozgalmai, közösségei. Ahogy az alapításkor, most is Udvardy György veszprémi érsekkel ünnepeltek.

Udvardy György homíliájában az egyházmegye alapításának jelentőségéhez kapcsolódva arról tanított, mit jelent részegyháznak lenni: Az egyházmegye létrehozásakor az a cél vezette az alapítót, hogy a lelkipásztor kerüljön egészen közel az emberekhez az ige hirdetése, a pásztori feladat munkálása szentségek révén és a kormányzás által, mely az üdvösséghez vezeti a rábízott népet. Ez a püspök feladata, melyet testvéreivel együtt a szentségi rendben, a keresztség erejével végez, együtt a papsággal és a diakónusokkal, világi testvérekkel és mindazokkal, akik az ember javát kívánják szolgálni.

A részegyháznak is az Egyházat kell megjeleníteni, mégpedig annak teljesességében, be kell teljesítenie a Krisztustól kapott küldetést, hatékony erővel, úgy, hogy az örömet, megújulást, jövőt jelentsen minden itt élő ember számára.

Mit kell a részegyháznak megmutatnia az Egyházról? Azt valljuk a hitvallásban, egy, szent, apostoli és katolikus, ugyanezt valljuk az egyházmegyéről.

Egy – Egységre kaptunk meghívást. Nagy ajándék az egység – különböző nemzetek, nyelvek, kultúrák egyaránt otthonra lelnek benne. Mi, emberek, akik mennyire különbözőek vagyunk, testvéri közösségre találunk, és gazdagítani tudjuk az egységet, mint legnagyobb hivatásunkat és értékünket élhetjük meg. Kincs és feladat is egyben, mert nem engedhetünk meg olyat, ami ezt bontja, veszélyezteti.

Szent – Milyen jó tudni, hogy mi vagyunk azok, akik szentté tesszük az Egyházat. Nem a jóságunk miatt, nem is a jóra való törekvésünk miatt, hanem mert Isten szent, megtisztító ereje lakik bennünk. Tudnunk kell, Isten nemcsak jó, és a társadalomban hatékonyan szolgáló közösséget akar belőlünk, hanem többet, szent közösséget, ahol van lehetőség növekedésre, megújulásra.

Katolikus – Amit nem más testvéreinkkel szemben fogalmazunk meg, hanem az egyetemesség felől. Az egyetemesség jelenti a gondolkodást, a kultúrát, társadalmi berendezkedést, ahogy a férfi és nő kapcsolatára tekintünk. Nagy szükség van az egyetemes gondolkodásra most, amikor a világban minden részekre esik, fragmentált, érdekek alapján szerveződik. Mennyire fontos, hogy ezt az Istentől akart egyetemességet tudjuk szavainkban, szokásainkban, kultúránkban megvalósítani. Az egyetemesség felelősségvállalást is jelent a ránk bízottakért, azt a feladatot, hogy túltekintsünk önmagunkon, érdekeinken.

Apostoli – Ami jelenti az eredet szentségét, bizonyosságát, a Krisztushoz tartozást, a tanítványságot, de azt is, hogy akarunk részesedni Jézus Krisztus evangéliumot hirdető feladatában. De nem pusztán feladatként kell erre tekinteni. Krisztussal való belső találkozásból kell hogy megéljük az evangéliumot, s ebből a kapcsolatból kell meghívó módon hirdetnünk azt.

Mindez konkrét feladatokat jelent számunkra: az ember üdvösségének, méltóságának szolgálatát prófétai úton, amire úgy tűnik, egyre nagyobb szükség van, s egyre inkább azok feladata lesz, akik ismerik Krisztust.

Alapítása évfordulóján ünneplünk egy egyházmegyét. Felveti a kérdést: jelent-e közös identitást az egyházmegyéhez való tartozás? Igen, a közös út, amit az Egyház szolgálattevői végigjártak, a feladatok közös megfogalmazása a szinodális folyamat során, a közös élmények mindenképpen. De a szegényekről való gondoskodás is, ami formál bennünket, és alakítja az egységet.

Adja Isten, hogy az egyházmegyében fellelhető karizmákkal az itt élők üdvösségét szolgálják konkrét cselekedetekkel. Mindvégig a feltámadás nagy örömében és a Szentlélek mindig bátorító, mindig friss, új utakat mutató jelenlétében.

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt, Hungarorum gens (A magyarok nemzete) kezdetű apostoli konstitúciójával a Magyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról döntött. A Dunántúlon létrejött a Kaposvári Egyházmegye. II. János Pál pápa kaposvári megyéspüspökké Balás Béla addigi veszprémi segédpüspököt nevezte ki.

 

 

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »