Kerületi rekollekciókon vettek részt a Veszprémi Főegyházmegye Katekétái.

A továbbképzések minden helyszínen szentmisével kezdődött, amelyben Felker Zsolt hitoktatási referens atya prédikációiban buzdította a katekétákat a nagyböjt lelki felkészülésére. A szentmiséket követően Csomay Tünde hitoktatási főkoordinátor elmondta az aktuális hirdetéseket majd elkezdődött az előadás, melynek témája a nagyböjt volt.

Első nap a Veszprém-Várpalota kerületekben levő hitoktatóknak Laposa Norbert, balatonfűzfői plébános előadásában visszaemlékezett gyermekkorára, mennyire fontos volt számára, hogy részt vehetett a nagyheti szertartásokon. Ezeken keresztül és nagyszülei hitének példamutatása segített a papi hivatásának kialakulásában is. Ezután feltette a kérdést mindannyiunk számára, hogy ki honnan kapta a hitoktatói hivatását. A” Ne ítélj, hogy ne ítéltess” című filmmel illusztrálta, hogy milyen gyorsan megítélünk embereket, amikor nem is ismerjük a hátteret.

A második napon Sümeg-Tapolca kerületekben Nagy Nándor Richárd devecseri plébános atya a nagyböjt kezdetén a bűnbánat és a bűntudat kérdésével foglalkozott Paul Tournier: Igaz és hamis bűntudat című munkáját véve vezérfonalul.

A szerző könyvében mindvégig megmarad a Szentírás talaján; bibliai történetek, események során elemzi az ember bűnnel és bűntudattal való pszichológiai kapcsolatát. Feltárja a bűntudat helyes, életet és lelki megújulást hozó formáit, szembeállítva ezeket a hamis, esetleg lelki és testi betegségeket is előidéző bűntudattal. A Biblia embere – lényegében – a ma, és minden korok embere. Épp ezért a Szentírásban szereplő személyek története, lelki fejlődése, sikerei és kudarcai – a mi életünket ábrázolja. Nagyböjt idején érdemes a bűnnel, bűnösségünk tényével és ennek tudatával is úgy szembe néznünk, hogy ebből lelkileg megerősödve, megtisztulva, krisztusi emberként érkezzünk meg húsvét ünnepéhez.

A harmadik napon a Keszthely-Zalaszentgrót kerületekben az alsópáhoki plébánián a helyi plébános Bóka Tibor atya tartotta az előadást, melynek mottója: „Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba és hirdesd azt, amit majd mondok Neked!” (Jón 3,1) Áldozat, amit értünk hoztak gondolatmenetet egy filmmel vezette fel az atya, melynek címe: „Honnan veszed a bátorságot?” A film egy apa és fia utazásának történetét mutatja be. A következő pontok alapján elemezte: Az életünk olyan, mint egy vonat. Sokan utazunk együtt sokféle sorssal. Rövidebb-hosszabb szakaszon vagyunk útitársak, vasúton utazni bizalom kérdése. Vajon észrevettük, hogy meg lettünk váltva? Az életünk is egy ilyen utazáshoz hasonlít. Sajnos a mai világban nagyon sok a vallástalan család. Sokszor csak megszokásból vagy mert „nem tanul rosszat a gyerek” címszóval íratják be a gyermekeket hittanra. Torz értékrendekkel bírnak a gyerekek, hiszen Facebookon, Instagrammon, Snapchaten, Titkokon, BeRealen stb. szocializálódnak. A katekétára ezért óriási felelősség hárul. Fontos, hogy a gyerekek közé tanúként kell menni! Hatalmas meggyőző erőt kell képviselnünk, meggyőzőnek és hitelesnek kell lennünk az Ő szemükben. „Legyetek olyanok, mint a gyermek, mert Ilyeneké az Isten országa!”  (LK15,17-18)

Soha ne felejtsük el: Nem vagyunk egyedül, hiszen aki küldött, velünk van!

Befejezésként a negyedik napon Pápa-Zirc kerületekben Pápateszéren gyűltek össze a katekéták. Földi István pápai esperes, plébános előadásában a teremtés- bűnbeesés definíciójával kezdte az előadását. Majd kitért arra, hogy a mai világban az ember felületes, és az anyag rabja. Ahhoz, hogy valaki megtérjen az értelemnek meg kell fordulnia. Majd kitért az új világ fantom vírusaira. Nagy probléma a fogyasztás kísértése: anyagi jólét, pénz, vagyon. Reklámok ereje: Csak a testi jóléteddel törődj! Óriási a mai világ reklámpszichológiája. Fogyasztói társadalomban élünk. Szerezd meg-használd-dobd el! A mi tanúságunk az kell legyen, amit Jézus hirdetett: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról származik.” Az előadás második részében az önszeretet kísértésére hívta fel a figyelmet. Testi kísértéseink: Sport, frizura, öltözködés. A külső láthatóság nagyon fontos a mai ember számára, hogy lehetőleg olyan legyen, ami eltér a nagy szürke tömegtől. Lelki kísértéseink: Úgy gondoljuk az láthatatlan, ezért elhanyagoljuk. Pedig a lelket sokkal jobban kellene ápolni, mint a testünket! Sokszor éheztetjük a lelkünket, hagyjuk koszosan. Nem számít, hogy bűnben élek! Fontos a böjt, hiszen a böjt a test imája! A böjtölés nem cél, hanem eszköz kell legyen a keresztény ember számára.

Mindegyik helyszínre elkísért bennünket Dr. Szalai Tímea a Veszprémi Főegyházmegye teremtésvédelmi megbízottja, aki a „Megújítod a Föld színét” (Zsolt 104.), gondolatkört elindítva mutatta be élete mintáján keresztül a környezetvédelmi alapvetéseken és összefüggéseken túlmutatóan azt, hogy mi fán is terem a teremtésvédelem. A résztvevők megtudhatták például azt, hogy miért olyan nagyon nehéz beépíteni életünkbe a környezetvédelmi praktikákat, és mely utakon lehet eljutni arra a megoldásra, mely a természettel való harmonikus és egyben boldog életet jelentheti mindannyiunk számára. Ne csak ésszel közelítsük meg a teremtésvédelem kérdéskörét, a résztvevők a személyes motivációjukra és lehetőségeik irányára is ráérezhettek a találkozó második felében. Az út azonban a Föld megújulásáig még hosszú, így a hitoktatók e témakörben való elmélyülése a tervek szerint folytatódik a májusi veszprémi teremtésvédelmi konferencián, illetve a júniusi veszprémi hitoktatói lelki gyakorlaton, melyre ezúton is szeretettel hívjuk a hitoktatókat.

Csomay Tünde

hitoktatási főkoordinátor

                               

 

 

 

 

 

 

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »