A veszprémi Árpád-házi Szent Margit templomban tartották a Főegyházmegye hitoktatói számára a Te Deumot július 1-jén. A hálaadó szentmisét Dr. Udvardy György érsek celebrálta. Szentbeszédében Ábrahám áldozatáról beszélt, mert van ismerete az Istenről, hallja a hívó szót, hogy áldozatot mutasson be és kész arra is, hogy a legszentebbet, az ajándékot, ami az Ő életének az értelme, ami az identitásának az alapja, föláldozza. Így gondolja, így ismeri az Istent. Úgy, mint a körülötte levő népet, akik úgy gondolják, Istent áldozatokkal lehet kiengesztelni, Istenhez áldozatok bemutatásával lehet közelebb kerülni. Isten, aki a hatalmas, aki a teremtő, aki az élet Ura, a törvényeknek az Ura, megkívánja, hogy a legszentebbet, a legdrágábbat, a fiát áldozza fel. Így ismerte az Istent, ezért kész volt arra, amiről úgy gondolta, hogy az Isten elvárja tőle. Ábrahám felfedezi, hogy az Isten az ember szívét kéri. Jézusban azt látjuk, hogy az Isten Atya. Isten az emberért föláldozza egyszülött fiát. Azt akarja, hogy nekünk életünk legyen, nekünk bűnbocsánatunk legyen és nekünk boldog utunk legyen az Istenhez, az Atyához. Ez az út, amit végig járunk Ábrahámmal lélekben, ez a hit útja, de valójában ez az út nem más mint a katekézis útja is. Amit minden katekétának minden egyes találkozásban, minden egyes imádságban volt módja végig járni ebben az esztendőben. Azzal ajándékoz meg bennünket az Isten, hogy az év során mind magunkban, mind a ránk bízottakban, szülőkben, gyerekekben, fiatalokban fölragyogjon az igaz Isten ismerete, elengedve félelmeinket, elengedve azokat a szokásokat, amelyek gúzsba akarják kötni magát az embert, de magát az Istent is, Isten és ember kapcsolatát. Milyen óriási adomány egy-egy szó, egy-egy gesztus, egy-egy meghallgatás útján, ha valakiben tisztábban ragyog a Krisztusban felmutatott Atyának a képe, és ezt minden katekéta szolgálhatta. Óriási kincs, óriási ajándék. Miközben a hit útján való járásra taníthatunk másokat, mi magunk is járjuk ezt az utat, kísérőként és résztvevőként is. Hányszor volt, hogy mi magunk is indultunk a hegyre áldozatot bemutatni, de kérdeztük: hol van az áldozat? Mert sokszor talán fáradtak is voltunk, talán türelmetlenek is voltunk, talán reményvesztettek is, talán egy-egy foglalkozás, egy-egy alkalom nem töltött el bennünket hittel, hogy van értelme, van esély a növekedésre, és láttuk ezekben az eseményekben is, hogy az Úr gondoskodik az Ő népéről, gondoskodik az áldozatról. Az Isten neveli az őt szerető embert. Értékeli áldozatainkat, kutatásainkat, erőfeszítéseinket, a hűségre való törekvésünket, de ő mást kíván tőlünk: saját magunkat, a tiszta hitünket, tiszta bizalmunkat, tiszta dicsőítésünket, és az Úr majd a hegyen gondoskodik az áldozatról. Hálát kell adnunk növendékeinkért, hálát kell adni magunkért, és hálát kell adni Egyházunkért, aki ezt a hittapasztalatot hordozza és felkínálja újból és újból, hogy az Egyház közegében élhetjük meg mindazt, amit szolgálatként élünk teszünk. Nagy bizalommal tekintsünk Istenre, aki elfogadja küzdelmeinket, elfogadja hitünket, elfogadja áldozatunkat Krisztus módjára és Krisztus által.

Ebben a tanévben is a szokásostól eltérő körülmények között kellett szolgálatot végezni, új utakkal, új lehetőségekkel, új küzdelmekkel. Hogy milyen lesz a jövő, nem tudjuk, de azt igen, hogy az Úr mindig gondoskodni fog az áldozatról a hegyen. De a hegyhez, az áldozatbemutatás helyéhez el kell indulni bátran és ahogy ebben az esztendőben, úgy a jövőben is találkozunk azzal az Istennel, aki másként mutatja magát, ahogyan mi szeretnénk, de békével örömmel akarja mindig betölteni a mi szívünket.
A hálaadó szentmise végén Felker Zsolt hitoktatási referens atya köszöntötte Dióssy Iván vaszari plébánost, aki a katekétáknak a Te Deumot követő lelkigyakorlatot tartotta, majd a „Család Istentől rendelt közösség” című rajzpályázat eredményhirdetésére került sor. Ezt követően Dr. Udvardy György Érsek atya átadta az okleveleket és az ajándékokat a díjazottaknak.

Ezt követően a templom kertjében szerény agapét tartottak a résztvevő díjazottaknak, családjaiknak, valamint a jelenlévő atyáknak és katekétáknak.

Csomay Tünde
hitoktatási főkoordinátor

 

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »