Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 6.

Telefon: 36 20 498 6003

jakoiplebania@gmail.com

Plébániai ügyintézés (esküvő, temetés, keresztelő, betegellátás egyébb ügyek) a bakonyjákói plébánia hivatalban.

Alapítva: 1730

Anyakönyvezés: 1735-től

Titulus: Szent Mihály főangyal

Szentmise:

Vasárnap: Bakonyjákó: 08:00,  Városlőd: 09:30, Kislőd: 11:00

Minden hónap első szombatját: Csehbánya: 15:30,  Farkasgyepü: 16:30,  Németbánya: 17:30

Minden hónap első péntekén: Bakonyjákó: 17:00 ,Városlőd: 18:00, 

Hétköznap: Csütörtök: Városlőd: 07:00,  Bakonyjákó: 17:00,  Péntek: Kislőd: 07:00, 

Parancsolt ünnepeken, búcsú napokon aktuális hirdetés szerint!

Hatályos 2022.08.07-től

 

Búcsú: szeptember 29.

Szentségimádási nap: január 11. és augusztus 12.

Szentóra: december 17.

 Filia:

CSEHBÁNYA

Titulus:  Szűz Mária Neve

Első és harmadik szombat 15:30

Oldallagosan:

Kislőd, Bakonyjákó

 

A plébánia története

A középkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás király is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a „pönitencia tartó néma barát", a „kiváló tudós", a „Karthauzi Névtelen" tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telepeseket hoz be. Lelki gondozásukra szervezi meg a plébániát 1730-ban, 1735-ben fakápolnájuk van, Szent Anna tiszteletére. A németek betelepülése idején két település volt: Városlőd és Pille, mindkét temploma körül temetővel. — Bíró püspök. 1761-ben a kolostor helyén Szent Mihály tiszteletére szentelte fel új templomukat. A legnagyobb plébániák közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó. Temploma barokk. Műemlék jellegű. Méretei: 34x8 m. — A Bíró püspök által ajándékozott kehely és monstrancia még ma is megvan. A gazdagon faragott, aranyozott barokk főoltár szobrokkal a veszprémi székesegyházé volt. Két faragott mellékoltára, szószéke, sekrestyeszekrény barokk famunka.

 

Bayerman János 1730-35, Steiner Ferenc 1735-47, Grossinger Ignác 1747-54, Leüttner József 1754-55, Árvai Mihály 1755-56, Jankovics József 1756-61, Sárl Ferenc 1761-66, Jáger Antal 1766-72, Kovacsics János 1772, Mittis János 1772-83, Hell Alajos 1784-1806, Móró István 1806-24, Hertelendy Ádám 1825-26, Zeller József 1827-31, Elsasszer Ferdinánd 1832-48, Czerhák Ignác 1848-71, Bakacs Imre 1871-74, Bauer József 1874-1916, Somlyai Ambrus 1916-20, Sági József 1920-40, Katona Lajos 1940-59, Frey Mátyás 1959-1997, Markója László (Kislőd) 1997, Sabjanics Miklós (Herend) 1997, Gál Márton (temesvári egyházmegyés) admin. 1997-1998, Szécsi Ferenc 1998, Sabjanics Miklós (Herend) 1998-2008, Simon Gábor korm. 2008-, plébános 2010-2020, Primász Gábor Róbert 2020-