Örményország, az első keresztény állam címmel nyílt kiállítás a veszprémi várban a piarista templomban Balabanian Hartioun fotóművész szakrális sugárzású képeiből a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében szeptember 23-án.
Az Örmény Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulója előtt tisztelgő tárlat képei az örmény identitás lényegét tárják fel: a vértanúságról vallanak, az állandó harcot érzékeltetik, amelyet története során végig vívott az örménység a szomszédos etnikumokkal saját kultúrája és a kereszténység védelmében, hangzott el. A magyar-örmény kapcsolatot évezredes barátság és együttélés jellemzi, mondta Udvarhelyi Erzsébet, a főegyházmegyei gyűjtemény vezetője előszavában. Krisztus után 301-ben vette fel a Kaukázustól délre fekvő ország a keresztény hitet, s ezért mondhatjuk, az örmény a legősibb keresztény nép. Az üldöztetés miatt már ekkor megkezdődött az örmények elvándorlása szülőhelyükről. A tömeges elvándorlás azonban az első világháború idején történt, amikor másfélmillió örmény vesztette életét a török népirtás során. Ekkor százezrek menekültek el a világ minden pontjára, jelenleg 80 országban élnek örmények szétszóratásban. Magyarországra a XVII. század végén érkeztek, főként Erdélyben telepedtek le. Az örmény diaszpóra a legnagyobb a világon és a legösszetartóbb. Hazánkban közel tízezren élnek örmények. Magyarország tiszteli a kereszténység mellett közel két évezrede elkötelezett örmény népet.
Balabanian Hartioun kiállítása az örmény tájról,
az örmény keresztény szakrális kultúráról ad képet, mondta megnyitó beszédében Őze Sándor történész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, aki ismertette az örmények kereszténnyé válásának legendáját is. A fotókiállításon örmény kolostorokat láthatunk többek között, melyek a VII. És a XV. század között épültek fel, s elmondható, hogy az örmény nép e kolostorok világában, kultúrkörében nőtt fel, emelte ki a professzor. Éppen ezért mondják, hogy az örmény nép a könyv, az írott kultúra népe. De láthatunk gyönyörű fotókat Ecsmiadzinról is, az örmény apostoli ortodox egyház székhelyéről, az örmény nép vallási és szellemi központjáról, 
továbbá az Ararát hegyéről, ahol egykor a nagy özönvíz után kikötött Noé. Mindkét nép – magyar és örmény – sorsában is sok-sok hasonlóság érzékelhető: mindketten sokat küzdöttek idegen hódítókkal: bizánciakkal, mongolokkal, törökökkel, és a XX. században Örményországot is szétszabdalták. Több millióan kerültek külföldre, indultak neki a nagyvilágnak. De ennek ellenére nem szakadtak el egymástól, hiszen a közös hit és kultúra összetartja őket.
Végül Fodorné Jobbágy Éva a veszprémi örmény önkormányzat elnökhelyettese szólott a tárlatról, illetve a politikai aktualitások jegyében hangsúlyozta: népeink barátsága, közössége nem a politikában, hanem kulturális, emberbaráti kapcsolatainkban tükröződik, köttetik egyre szorosabbra.
Az ünnepi alkalmat emelte Avedikián Viktória énekes és Tapasztó Gábor zongoraművész közreműködése, akik rövid koncertet adtak a megnyitó zárásaként.
Toldi Éva/Magyar Kurír
