A mű szerzője, Hoss József (1881–1969), a veszprémi püspökség egykori papja változatos és magasra ívelő pályát futott be egyházmegyéjében: nagyprépostként, általános, illetve helynökként a második világháború végétől több alkalommal a püspökség irányítójának számított az aulából 1951-ben történt eltávolításáig. Kaposvárra 1923-ban nevezték ki plébánosnak, amely „historia domusának” megírására húsz év kutató munka után került sor. A […]
Keszthely Szent Miklós-kápolna Okleveles adatok szerint a Balaton délnyugati sarkában elhelyezkedő, Zala megyei Keszthely területén már a 13. század közepén több templom, kápolna állt. A Pfeiffer János történész-levéltáros által 1975-ben összeállított egyházmegyei sematizmus szerint „Keszthely környékén már a magyarság honfoglalása előtt meggyökerezett a kereszténység. Ezt bizonyítják a Fenékpusztán kiásott ókeresztény bazilika romjai, valamint a Pribina […]
A mű születésének körülményei érdekesek: a szerző, Bedy Vince (1866–1939) elismert egyháztörténész, szemináriumi tanár, a győri egyházmegye papjaként szolgált; történészi munkásága elsősorban erre a területre koncentrálódott, a felsőőrsi prépostsággal kapcsolatban írt munka ebből a szempontból kivételes. Ennek oka, hogy a szerző jó barátságot ápolt Horváth Lajos felsőőrsi préposttal, a nyarakat pedig általában az ottani préposti […]
Az ötvösi Kisboldogasszony-templom A jelenleg Dabronchoz tartozó Ötvös Kisboldogasszony titulusú barokk templomának jogállása filia: korábban a csabrendeki-, 1769-től a gógánfai plébánia ellátásában működik. A középkori Ötvös falu templomos hely és már a korai középkorban lakott volt. A település Dabronc neve a 13. században jelenik meg. A török korban a falu elnéptelenedett, templomát azonban még a […]
Isten Tiszteletreméltó Szolgálója Bódi Mária Magdolna keresztelése, 1921. augusztus 15. Magdi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten egy vízimalom cselédlakásában. A település nem volt önálló plébánia, így a kislányt a nemestördemici (1950-től Badacsonytördemic) plébániatemplomba, a Szent Mihály-templomba vitték megkeresztelni. A plébános, Debreczenyi Gyula a plébániától ekkor távol lévén, a keresztség szentségét ideiglenes kisegítője, Ravasz István, a […]
Aeneas Silvius Piccolomini: Családi levelek című munkájának ősnyomtatvány kiadása (1496) A Veszprémi Érseki Könyvtár ősnyomtatvány-különgyűjteményében őrzi II. Pius pápa, születési nevén Aeneas Silvius Piccolomini leveleskönyvét. A szerző 1405. október 18-án született az itáliai Siena közelében fekvő Corsignanóban. Iskoláit Sienában és Firenzében végezte: humanista műveltséget szerzett és jogi tanulmányokat folytatott. Az 1439-ben tartott bázeli zsinaton különböző […]
Alsóörs, Boldog Gizella királyné templom A mai Alsóörs település első említése 1215-ből való. Kezdetben Felsőörs filiája volt, 1478-ban vált önálló plébániává. Templomának első említése 1318-ban történt, de építése ennél korábbi, a 13. századra tehető. A település a középkorban elnéptelenedett, templomát később a reformátusok vették használatba. Bár a kutatók régóta sejtették, hogy a település felett emelkedő […]
A somogyi főesperesség 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve A canonica visitatio, vagyis az egyházlátogatás intézményének története a katolikus egyház korai századaiban kezdődött, első forrásaink az 5. századra datálhatók. Nagy számban, azonos elvek szerint viszont a trienti zsinat hatására, a 16–17. századtól állnak a kutatók rendelkezésére vizitációk, magyarul: egyházlátogatási jegyzőkönyvek. A felmérések a kora újkorban sikeresen betöltötték […]
Antikvát ajándékba! (avagy Bécsben tanuló papnövendékek egymás között) A Veszprémi Érsekség székhelye, a veszprémi püspöki palota 1765–1776 között épült a hazai késő barokk építészet jeles képviselőjének, Fellner Jakabnak a tervei alapján. Az építtető főpásztor Nagymányai Koller Ignác (1725–1773, püspök 1762-től) habitusát és műveltségét tükrözi, hogy az épület első emeletének északi szárnyában, közvetlenül lakosztálya és a […]
A szápári Szent Péter és Pál apostolok plébániatemplom Szápár közel 500 lelkes bakonyi falu a Szápári-ér mentén, három megye határán; 1809-ben újraalapított plébániája a Zirci esperesi kerületbe tartozik. A település nevét középkori oklevelekben először 1341-ben „Villa Zapor” alakban említették először. A Szapáryak ősi lakhelye volt, a Sánc-hegyen álló erősségük az oszmán hódítás idején a faluval […]
Mindszenty József bíboros, prímás halálozási okmánya Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye papja, majd a veszprémi székesegyház kanonokja, utóbb a veszprémi székeskáptalan nagyprépostja az 1630-es évektől kezdődően gyűjtötte össze a veszprémi püspökök, kanonokok és egyházmegyés papok életadatait. Ez a mű először 1938-as záró évszámmal jelent volna meg, azonban Pfeiffer végül 1950-ig kitolta a kutatás határát, így […]
A 20. század elején készült fényképalbumok kortörténeti ritkaságoknak tekinthetők, fontos és hiteles forrásai a helytörténeti kutatásnak. A felvételeket a székesegyház század elején történt átépítésekor Ádám Iván (1844–1928) veszprémi kanonok-egyháztörténész készítette, aki jó szemmel vette észre a felújításkor kínálkozó dokumentálási lehetőséget. A fotók részben a bontás 1907. április 3-i megkezdése előtt, illetve részben annak folyamatában készültek; […]
