Találat: érsekségi ékességek

Érsekségi ékességek 142. rész

A nádasdladányi Szent Kereszt-temetőkápolna Nádasdladány falu Ősitől keletre, a mai Fejér vármegyében fekszik. Eredeti neve Sárladány volt. Temetőkápolnája mai falutól délre, a temető közepén emelkedik. Kicsiny, egyhajós, északkelet felé tájolt kápolna, a hajónál keskenyebb, félköríves szentélyzáródással, a főhomlokzata felett fa tetőtoronnyal. Homlokzata tagolatlan, bejárata egyszerű, vízszintes lezárású ajtónyílás, benne 19. század végi-20. század eleji, lamellás […]

Érsekségi ékességek 141. rész

A veszprémi székeskáptalan és székesegyház 1780. évi vizitációja Koller Ignác halála (1773) után a veszprémi püspökséget négy évig nem töltötték be, mert Mária Terézia királynő elhatározta a nagy kiterjedésű egyházmegye már korábban tervbe vett felosztását. Az új főpásztor, Bajzáth József (1777–1802) kinevezésére a székesfehérvári és szombathelyi püspökségek felállításával egyidejűleg, 1777-ben került sor. A székesfehérvári egyházmegyéhez […]

Érsekségi ékességek 140. rész

Diogenész Laertiosz munkájának ősnyomtatvány kiadása A Veszprémi Érseki Könyvtár ősnyomtatvány különgyűjteményében őrzik Diogenész Laertiosz A filozófusok élete és tanai című munkájának egy példányát. Szerzője valószínűleg a káriai Laertéből (Kis-Ázsia) származó filológus és grammatikus volt, aki a Kr. u. 2. sz. végén, a 3. sz. elején élt és alkotott. E felbecsülhetetlen jelentőségű mű az európai filozófia […]

Érsekségi ékességek 139. rész

A Várpalota-inotai Szent István templom és a sasvári Pietà Az egykor önálló falu, Inota fölött emelkedő dombon, a temetőben áll a Szent István-templom. A keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom ma is őrzi középkori formáját; hozzátétként mindössze a sekrestyéjét, újkori félköríves ablakait és homlokzati tornyát regisztrálhatjuk. Szentélyének keleti és déli kőkeretes ablaka egyaránt keskeny, csúcsíves, gótikus […]

Érsekségi ékességek 138. rész

Székesegyházi kincsleltár az 1430-as évekből 1435 körül készülhetett Solymosi László történészprofesszor kutatásai szerint az a kincsleltár, amely keletkezésének idején a veszprémi székesegyházban őrzött tárgyakat és könyveket vette számba. A kincsjegyzék már a 19. század végén ismert lett a történettudomány számára, amikor Fejérpataky László két forráspublikációban közölte annak szövegét a Magyar Történelmi Tár 1886–1887. évi évfolyamaiban. […]

Érsekségi ékességek 137. rész

Ősnyomtatvány a konstanzi zsinat határozatairól A Veszprémi Érseki Könyvtár ősnyomtatvány különgyűjteményének négy darabja báró Hornig Károly püspök magánkönyvtárának ékessége volt. A főpap jelentős anyagi áldozatvállalásoktól sem riadt vissza, hogy székvárosában a közművelődés ügyét előmozdítsa. Személyét a kulturális és szellemi felemelkedés érdekében kifejtett tevékenysége miatt általános elismerés övezte. Erről tanúskodik a 371-es raktári jelzet alatt őrzött […]

Érsekségi ékességek 136. rész

A bakonyi település központjában, a főutca kettéváló ágai közt, kerített templomkertben áll a mai plébániatemplom. Szentélyének tájolása a hagyományos keletelt helyett északnyugatra néző. A későbarokk homlokzati tornyos, egyhajós boltozott, karzatos, a templom szentélye kívül sokszögzáródású, belül lapos ívű. Bal oldalához sekrestye csatlakozik. A település az oszmán hódítás következtében elnéptelenedett majd 1650-től a Zichy-család birtoka volt. […]

Érsekségi ékességek 135. rész – Mindszenty 80

Mindszenty József püspök veszprémi plébánialapításai Mindszenty József veszprémi főpásztor 55 plébánia és lelkészség megalapítását tervezte. Rövid másfél éves veszprémi püspöki ideje alatt, melyből öt hónapot fogságban töltött, 34 plébánia és lelkészség megalapítását tudta ebből véghezvinni. A veszprémi Szent László és Szent Margit Plébániák alapítása azonban teljesen különleges, mivel azokat nyilas fogságának ideje alatt hozta létre […]

Érsekségi ékességek 134. rész

Meszlényi Antal: Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök (1842-1849) egyházlátogatása 1845-1846-ban Az egyházmegyénk újkori történetét feldolgozó monográfiák közé tartozó mű 1941-ben jelent meg „A Veszprémi Egyházmegye Múltjából” sorozat 7. köteteként. A könyv szerzője római katolikus pap és bölcsész doktor; történészként főleg a magyar állam és az egyház viszonyával foglalkozott. Gróf Zichy Domonkos 1808-ban Bécsben született főnemesi […]

Érsekségi ékességek 133. rész

Aszófő központjában áll a délkelet-északnyugati tájolású, klasszicizáló későbarokk templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, főhomlokzatán, gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú toronnyal, egy-egy íves, volutába csavarodó féloromzattal. A szentély délnyugati oldalán sekrestye található. A templom hajójának és tornyának falfelületeit kettős tagolású pilaszterek osztják fel, és cseppdíszes övpárkány, a harangszinten pedig táblás mezők díszítik. A félköríves főhomlokzati […]

Érsekségi ékességek 132. rész

1489-ből származó Biblia A Veszprémi Érseki Könyvtár állományának második legrégibb Bibliája a Vulgáta kiadások közé tartozik. Mivel a Bibliának az első keresztény századokban sokféle latin fordítása keletkezett, ezért I. Damasus pápa megbízta a dalmáciai származású jeles tudóst, Sophronius Eusebius Hieronymust, hogy egységesítse és javítsa ki a korábbi latin fordításokat. Munkája, a „Vulgáta” a 7–8. századtól […]

Érsekségi ékességek 131. rész

Mindszenty püspök szerepe Apor Vilmos bologgá avatási eljárásának megindításában Boldog Apor Vilmos vértanú győri püspököt 1945. március 30-án, nagypénteken érték a gyilkos lövések, amelyek április 2-án, húsvéthétfőn halálához vezettek. A vértanú püspök földi életet, miközben a nők tisztaságát védelmezte, szovjet katonák oltották ki. Egy héttel korábban, március 23-án, fájdalmas pénteken a vértanú püspökhöz hasonlóan Isten […]