Veszprémben, a Szalézi Szent Ferencről a katolikus írók, újságírók védőszentjéről elnevezett Szaléziánumban a névadó szent ünnepéhez kapcsolódva rendeztek programokat.

Február 1-jén a Fekete István rajz- és novellapályázatra érkezett nyertes pályamunkák eredményhirdetésén a díjakat átadta dr. Márfi Gyula érsek és Tengerdi Győző, a HM VERGA Zrt vezérigazgatója. A rajzok közül az óvodás korcsoportban Mohos Dóra a Szent Margit Óvodából, a kisiskolások közül Izsán Luca az ajkai Szent István király Római Katolikus Általános Iskolából, a harmadik-negyedikes korosztályban pedig Bertók Lídia a Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskola diákjának munkáját ítélték a legjobbnak. A legjobb novellát Répás Dorottya a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola diákja írta. A délután folyamán a Karitász filmklub következő előadására került sor ezúttal a Don Bosco – Az ifjúság atyja és mestere című filmet vetítették. Majd a filmről Zagyva Richárddal a Veszprém- Főegyházmegyei Karitász igazgatójával beszélgettek.

A hétvégét is Fekete Istvánnak szentelték. Az író tiszteletére összeállított emlékkiállítást rendeztek életéről, munkásságáról, mesefiguráiról.  A 113 éve született író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az “erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

A kiállításmegnyitón köszöntőt mondott Kilián László író, a Művészetek Háza igazgatóhelyettese, aki Fekete István életútjáról beszélt. Mezőgazdászként végzett, ennek ellenére 1936-ban az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regény pályázatán rögtön első díjat nyert A koppányi aga testamentuma című regényével. A következő nagy sikert a Zsellérek című szociográfiai, társadalmi problémákkal foglalkozó regényével érte el, melyért később tiltólistára tették. Ekkor váltott témájában a természet felé. Rengeteg regényt írt. 1960-ban József Attila- díjat kapott  Tüskevár regényéért, annak ellenér, hogy indexre tették.

“Ha mélyen magamba nézek, szeretetem határtalan határát egyetlen szó fejezte ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne voltak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE.” – idézte Fekete István Ballagó idő című önéletrajzi regényéből Bodó Imre, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója. Dobó Imre aki szintén göllei születésű még ismerte azokat az embereket, akikkel az író együtt járt iskolába, innen a személyes kötődése Fekete Istvánhoz. Mivel nem volt a Dombóvár városának látogatható múzeuma ezért magángyűjteményéből megalapította Fekete István Múzeumot, melynek első termét 1995-ben adták át.

A kiállítást megnyitotta László Dezső, a veszprémi Regina Mundi templom plébánosa, aki örömét és reményét fejezte ki, hogy Fekete István írói munkássága nem megy a feledés homályában, hogy a mai fiatalok is kedvet kapnak a tárlat látogatására és művei olvasására. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek, hogy ő is részese lehetett ennek a kiállításnak az összeállításának.

A megnyitó ünnepségen fellépett a Simonyi Zsigmond iskola Kicsinyek kórusa, vezényelt Baráth Péterné valamint Matyikó Sebestyén József, aki személyes gondolatai mellett Fekete István emlékére írt versét is elszavalta.

A Szaléziánumban nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem, a tárlathoz mesesarkot rendeztek be, ahol diavetítéssel és kézműves  foglalkozással várják a gyerekeket.

[simpleviewer gallery_id=”194″]
 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »