A Munkácsy-díjas Szentgyörgyi József festőművésznek nyílt reprezentatív tárlata Hazatérés címmel a Tihanyi Bencés Apátság galériájában szeptember 6-án.
A tihanyi születésű művészt a település nevében Brandt Béla alpolgármester köszöntötte, majd a tárlatot Zsolnai Gábor művészeti író méltatta.
Szentgyörgyi József tárlata szimbolikus jellegű, művészete hitéből fakadó erejű, mutatott rá Zsolnai Gábor. Nem a vallás tételes módján ugyan, hanem az egyetemesség igényével, amint Babits fogalmazta meg Örökkék ég a felhők mögött című írásában: „Én katholikus vagyok; azaz hiszek a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló katholikus igazságban! Másszóval: hiszek igazságban, mely túl van a politikán, életünk helyi és pillanatnyi szükségletein… Hiszek a feleslegben. Abban, ami túl van családon és fajon; abban, ami túl van a meszelt falakon… Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot… Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és pillanatból, mely katholikussá és a kozmosz polgárává avat…”
Szentgyörgyi ennek a babitsi intelemnek az értelmében alkot, emelte ki a művészeti író. Képeket tár a falainkra, hogy újra kinyissa a világot, nemcsak azt, amelyet ma már olyan könnyű beutazni, hanem a belső világunkat. Hogy rádöbbentsen: mik vagyunk, miért vagyunk, mi a küldetésünk. Ezt a festészetet nehéz fogalmi, verbális eszközökkel megfejteni, csakis képlékeny lélekkel, emóciókkal, elszabadult fantáziával jutunk hozzá közel. Szentgyörgyi művészete nem hagyományos és nem avantgárd, de nem is posztmodern, nem ábrázoló és nem is narratív. Az alkotó látomásokat fest súlyos képi nyelven. Témáinak elementáris hatása főként a színek szuggesztív erősségéből fakad; meghatározó a fekete, melybe élénk sárgák, vörösek úsznak be olykor. Emberi kapcsolatainkat a művész feketének látja, a vörösek, sárgák a remény tüzeit jelzik képein. Festészete egy színdráma, zenei, képzőművészeti, lírai hatásokkal. Képei olykor a tihanyi természetet sejtetik, máskor a röpülés, a kereszt, az elhagyott kápolna, az épülő katedrális, a történelem eseményei tűnnek fel opusain színhangulatokban.
A tárlaton Korzenszky Richárd perjel köszöntötte a művész egykori tihanyi tanítóit is, akik eljöttek a hazatért növedék köszöntésére. A megnyitón közreműködött Csizmazia Luca és Mali Katalin Vivaldi-muzsikával.
Toldi Éva
[simpleviewer gallery_id=”353″]
