Van reménységünk!

2021.03.30., Hírek rovat

Nagyhét kezdetén vagyunk, ahová egyházunk vezetett el bennünket, a nagyböjti készület eszközeivel, amikor arra indított bennünket, hogy az imádság, a bűnbánattartás és a böjt gyakorlatai által készítsük fel lelkünket húsvét titkának az ünneplésére.

Nagyböjt szándékoltan elvezet bennünket a húsvéthoz. Arra indít, hogy méltó módon tudjuk ünnepelni Húsvét ünnepét, őszinte bűnbánatot tartsunk, imádkozzunk azokért a testvérekért, akik most készülnek a keresztség felvételére, és imádkozzunk önmagunkért, hogy újból felfedezzük saját istengyermeki méltóságunkat. Hiszen az élet küzdelmeiben sokszor kudarcot vallunk, az élet terheinek a hordozásában néha megfáradunk, talán célt is tévesztünk, de éppen Húsvét titkának az ünneplése, a szent három nap abban erősít bennünket, hogy Jézus Krisztus kereszthordozása, tanítása, halála és föltámadása, a mi utunk is. Van reménységünk. Átéljük közösen és az idei esztendőben is egészen sajátos módon, Jézus életének a misztériumát. Tanít az Atyáról, bemutatja az Atya szeretetét, engedelmes az Atyának, mindenben azt akarja tenni, ami az Atyának jó. Mert a Fiú szereti az Atyát. S ebben a szent három napban, az erős napokban azt éljük át, hogy nem csak tudunk az Atyáról, nem csak fölismerjük az Ő szeretetét, hanem Jézus bevon bennünket ebbe az atyai szeretetbe. Átadja nekünk. Éppen a kereszt által. A nagyböjtnek az utolsó ideje a szent három nap, az egyház életében hagyományosan az az időszak, amikor elmélkedik az egyház a Miatyánk lelkületén, amikor elmélkedik az egyház a hitvallás tartalmán, mert ez újítja meg a lelkünket. Erre készülünk mi is. Szerettünk volna az idén a korábban kialakított hagyománynak megfelelően ünnepelni, sajnos erre most sem kerülhet sor. De ünnepet akarunk, családjaink életében. Ünnepet akarunk időseink, betegjeink életében. Ünnepet akarunk a fiatalok életében, ne adjuk fel az ünnep utáni vágyódásunkat. S Jézus, a maga útjával, a maga tanításával, életpéldájával, erőt ad nekünk. Erőt ad mindennapi keresztjeink hordozásához. Erőt ad nekünk az értelem kereséséhez, erőt ad nekünk ahhoz, hogy bízzunk a jónak az erejében. A szent három nap azt kívánja tőlünk, hogy mint engedelmes gyermekei az egyháznak, kapcsolódjunk be akár a tv közvetítésen keresztül, egyéb eszközökön keresztül, a szent három nap ünneplésébe. Tudom jól, hogy az idei esztendőben is csak kevesen vehetnek részt fizikailag a liturgikus alkalmakon. S mégis úgy gondolom, hogy mi a kapcsolatunkat nem virtuális módon, nem a technikai eszközök segítségével éljük meg, hanem a Léleknek a közösségében. Akit Krisztustól kaptunk meg. S ez erősít meg bennünket, hogy az Istent valóban Atyánknak tekintsük, ez erősít meg bennünket, hogy saját méltóságunkat igen nagyra értékeljük, ez erősít meg bennünket abban, hogy reménységünket engedjük újjáteremteni az Istentől.

Áldott ünnepet kívánok minden kedves testvéremnek! Külön kívánom ezt paptestvéreknek, akik maguk is keresik az ünneplésnek a módját, és a legjobbat és a legigazabbat akarják adni azoknak a híveknek, akiket elérnek, vagy akihez a technikai eszközökön keresztül tudnak szólni. Áldott ünnepet kívánok a családoknak, kívánom ugyanezt az idős, beteg testvéreinknek, és hisszük, a Lélekben való közös ünneplésünk megerősíti reményünket, újjáteremti szeretetünket, és engedi, hogy hitben való döntéseket hozzunk. Áldott ünneplést kívánok minden testvéremnek!

 

Comments are closed.