Az öröm rózsaszín gyertyáját gyújtjuk meg a mai vasárnap koszorúnkon. Az advent fele elmúlt, az Úr közel van. Az Egyház örömre hív. De hogyan tudunk örülni ebben a nehézségekkel teli időszakban?
Érdemes rátekinteni erre a gyertyára. Az öröm gyertyájának hívjuk, de az öröm színe igazából nem a rózsaszín, hanem a fehér. A fehér, mely a tisztaság és a mennyei fény jelképe. Ez a fény, ez a gondtalan öröm a művészeti alkotásokon is csak a szentek arcán sugárzik. Ők már élik azt a fényt, amelyről az advent egyik főszereplője, Keresztelő Szent János is beszél a Megváltóra utalva.
A mai nap színe azonban a rózsaszín. Örvendezünk, de a keresztény ember földi öröme nem egy gondtalan, nehézségektől mentes életet jelent. És miért is rózsaszín ez a gyertya? Mert a bűnbánat komor lilája vegyül az örömteli fehérrel. A mennyei fény belevegyül töredékes, bűnökkel, betegségekkel, nehézségekkel teli világunk sötétségébe.
Mi keresztények arra vagyunk meghívva, hogy a koszorún lévő egyetlen rózsaszín gyertyához hasonlóan mi is megtörjük a körülöttünk lévő szürkeséget, egyhangúságot, melankóliát azzal, hogy észrevesszük és hagyjuk, hogy már most szívünkbe vegyüljön a mennyei fényesség öröme, melynek elérése egész keresztény életünk célja és értelme.
