Mindszenty József veszprémi megyéspüspök fontos szerepet játszott a Bódi-ügy elindításában. Erről Kovács Gergely tartott előadást. Mint elmondta, a kanonizációs eljárás Szent II. János Pál rendelkezései óta azt a kérdést is felveti, hogy a régebbi vizsgálatok eredményei miként használhatók. Bódi Mária Magdolna esetében elmondható, hogy az előzetes megállapításokra, anyagokra lehet támaszkodni.

Mindszenty József főpásztorként rendkívül fontosnak tartotta a korabeli vértanúk életének megismertetését. 1945. augusztus 1-jén elrendelte egy szentéavatási bíróság felállítását, és tanúkihallgatásokat is folytattak. Öt személynek csak ebben az anyagban maradt meg a vallomása. 1946. november 1-jén egy 130 cikkelyből álló, bizonyítandó állításokat tartalmazó dokumentumot is megfogalmaztak, ezt Oross István jegyezte. 1947–50 között előzetes eljárásra is sor került.

Mindszenty a keresztény értelemben vett vértanúság megvalósulását látta Bódi Mária Magdolna esetében. Ehhez egyfelől szükséges, hogy az üldöző a krisztusi hitet elutasítsa, másrészt, hogy a vértanú az életáldozatot tudatosan és önkéntesen vállalja.Magdi esetében elsőrendű bizonyíték volt a tanúk, közöttük öt szemtanú vallomása.

Kovács Gergely – aki Bódi Mária Magdolna anyagának vizsgálatában is közreműködött –, azt is kiemelte, hogy „Magduska” társadalmi értelemben „senki” volt, Kis Szent Teréz-i értelemben. Vértanúsága mellett az életszentsége is bizonyítható.

A szakember kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Bódi Mária Magdolna védekezése – egy kisollóval megsebezte támadóját – nem volt akadálya az eljárás lefolytatásának, sőt, bizonyította, hogy „nem lett fanatizálva” a vértanúságra.

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »