Veszprémi Érsekség - A Veszprémi Főegyházmegye honlapja

Napok óta dolgozzuk fel lengyelországi utunk emlékeit, táplálkozunk a sok kegyelmi ajándékból, ezért most, hogy már egy hét is eltelt elindulásunk óta lassan elkezdjük a beszámolót is megosztani. Íme: Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében zarándoklatra indultak a Veszprémi Főegyházmegye papjai és hívei Márfi Gyula érsek vezetésével. A két busszal útra kelt, több mint 70 zarándokot elkísérték az útra a Főegyházmegye kommunikációs felelősei, a Szaléziánum munkatársai.
A május 17-i, hajnali indulás után az első állomás Wadowice volt, Szent II. János Pál pápa szülővárosa. A borongós időben is rengetegen vártak arra, hogy bejussanak a Szent Pápa szülőházába, amely múzeumként működik és a Szentatya életét hozza a látogatókhoz közelebb. Közvetlenül mellette található a Szűz Mária Bazilika, ahol a keresztelőkút is megtalálható, ahol Karol Wojtylát 1920. június 20-án megkeresztelték. Az egyik oldalkápolnában őrzik a Szent Pápa vérereklyéjét, jelképesen svájci gárdisták vigyázzák a Szentatyát. A Szentatya 1992-ben adományozott Bazilika Minor címet a templomnak, ahol nemcsak püspökként, de pápaként is többször megfordul. Itt mutatta be a zarándokút első szentmiséjét Márfi Gyula veszprémi érsek a zarándoklat szervezőjével, Nagy Károly c.apát, kanonok, esperessel, a veszprémi bazilika plébánosával, Horváth Lajos esperes, bakonynánai plébánossal, Primász G. Róbert ciszterci, h. esperes, nagyesztergári plébánossal, Halmágyi Zoltán ösküi plébánossal, Megyesi Ferenc pápai káplánnal és Nagy N. Lénárd ciszterci atyával. Szentbeszédében a főpásztor felidézte a Szent Pápával történt találkozásait, egyszerű, közvetlen, nyitott, érdeklődő személyiségét, hatalmas tudását, gondoskodását, amellyel az egész világra hatással volt. A szentmise után a zarándokok imádkoztak a keresztelőkút mellett, majd érseki áldással indultak tovább a következő állomásra Kalwaria Zebrzydowskára. A ferencesek által gondozott kegyhely évszázadok óta dél Lengyelország egyik vallási központja. A Mikołaj Zebrzydowski által XVII. század elején alapított búcsújáróhely barokk stílusú székesegyházból, kolostorból, templomok együtteséből, valamint barokk és manierista kápolnákból, az úgy nevezett “Kalwariai keresztútból” áll. Kalwaria domborzata Jeruzsáleméhez hasonlít és jeruzsálemi kálváriát utánozza. A kb. 6 km2 területen a Bazilikán kívül, 41 szakrális jellegű épület (kisebb nagyobb templomok, kápolnák, hidacskák és szobrok) találhatók, amelyek között híres “kalwariai ösvények” futnak. A zarándokok körbejárták a kolostort, és a templomot, majd továbbindultak Krakkóba.
Folytatjuk….