Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében zarándoklatra indultak a Veszprémi Főegyházmegye papjai és hívei Márfi Gyula érsek vezetésével.
Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében zarándoklatra indultak a Veszprémi Főegyházmegye papjai és hívei Márfi Gyula érsek vezetésével. A két busszal útra kelt, több mint 70 zarándokot elkísérték az útra a Főegyházmegye kommunikációs felelősei, a Szaléziánum munkatársai.
A május 17-i, hajnali indulás után az első állomás Wadowice volt, Szent II. János Pál pápa szülővárosa. A borongós időben is rengetegen vártak arra, hogy bejussanak a Szent Pápa szülőházába, amely múzeumként működik és a Szentatya életét hozza a látogatókhoz közelebb. Közvetlenül mellette található a Szűz Mária Bazilika, ahol a keresztelőkút is megtalálható, ahol Karol Wojtylát 1920. június 20-án megkeresztelték. Az egyik oldalkápolnában őrzik a Szent Pápa vérereklyéjét, jelképesen svájci gárdisták vigyázzák a Szentatyát. A Szentatya 1992-ben adományozott Bazilika Minor címet a templomnak, ahol nemcsak püspökként, de pápaként is többször megfordult. Itt mutatta be a zarándokút első szentmiséjét Márfi Gyula veszprémi érsek a zarándoklat szervezőjével, Nagy Károly c.apát, kanonok, esperessel, a veszprémi bazilika plébánosával, Horváth Lajos esperes, bakonynánai plébánossal, Primász G. Róbert ciszterci, h. esperes, nagyesztergári plébánossal, Halmágyi Zoltán ösküi plébánossal, Megyesi Ferenc pápai káplánnal és Nagy N. Lénárd ciszterci atyával. Szentbeszédében a főpásztor felidézte a Szent Pápával történt találkozásait, egyszerű, közvetlen, nyitott, érdeklődő személyiségét, hatalmas tudását, gondoskodását, amellyel az egész világra hatással volt. A szentmise után a zarándokok imádkoztak a keresztelőkút mellett, majd érseki áldással indultak tovább a következő állomásra Kalwaria Zebrzydowskára. A ferencesek által gondozott kegyhely évszázadok óta dél Lengyelország egyik vallási központja. A Mikołaj Zebrzydowski által XVII. század elején alapított búcsújáróhely barokk stílusú székesegyházból, kolostorból, templomok együtteséből, valamint barokk és manierista kápolnákból, az úgy nevezett “Kalwariai keresztútból” áll. Kalwaria domborzata Jeruzsáleméhez hasonlít és jeruzsálemi kálváriát utánozza. A kb. 6 km2 területen a Bazilikán kívül, 41 szakrális jellegű épület (kisebb nagyobb templomok, kápolnák, hidacskák és szobrok) találhatók, amelyek között híres “kalwariai ösvények” futnak. A zarándokok körbejárták a kolostort, és a templomot, majd továbbindultak Krakkóba.
Krakkó városában a sok érdekesség és a történelmi lengyel-magyar emlékeket idéző pillanatok legnagyobb emléke a vár, a Wavel, ahol nemzeti szentjüknek Szent Stanislawnak ereklyéjét őrzik, de megtaláljuk Szent Kinga és Báthory István síremlékeit és ereklyéjét is. A székesegyház falai között hangzott fel Szent Kinga oltára előtt az ősi magyar himnusz a zarándokok ajkáról. A főtéren a Mária templom csodálatos szárnyas oltára, a posztóház mind egy-egy emléke a zarándoklatnak. Délután a zarándokút az Isteni Irgalmasság Szentélyébe vezetett, ahol az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja rendházában megtekintették Szent Fausztina celláját, majd az 1942-ben Adolf Hyla által festett, a krakkói kolostor számára készült ún. krakkói irgalmas Jézus képet, és imádkozhattak Szent Fausztina ereklyéje előtt. Szent Fausztina nővér (1905-1938) kapta meg a kinyilatkoztatást az Isteni Irgalmasság terjesztéséről. A Bazilikát 2002. augusztus 17-én, Szent II. János Pál által szentelte fel, aki ekkor az egész világot az Isteni Irgalmasságnak ajánlotta. Itt kell megjegyezni, hogy a Fausztinát a 2000-es jubileumi évben avatta szentté és ekkor rendelte el, hogy húsvét második vasárnapja legyen az Isteni Irgalmasság vasárnapja. A templom egyik érdekessége a bazilika alatti részben a különböző országokból érkező zarándokok számára tervezett 5 kápolna, amelyek közül az egyik magyar. A kápolna teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap és festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között, külön érdekesség a veszprémi főegyházmegyés hívek számára, hogy mindezt Monostorapátiban lévő otthonukban. A díszítés mozaiktechnikával készült, a képeken közös, lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk, köztük a veszprémi Boldog Ilonát és a boldoggá avatásra váró litéri vértanú lányt, Bódi Mária Magdolnát. A kápolna a Szentek közössége nevet kapta. A Magyar Katolikus Egyház adományaként 2004. október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia számos tagjának jelenlétében.
Szentbeszédében a főpásztor az Isteni Irgalmasságot párhuzamba állította a szeretet fogalmával. Az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlásával a három szeretetfajta (erosz, fília, agapé) közül az agapét, a legmagasabb rendű szeretet gyakorolhatjuk. Innen a Szent János Pál-templomba vezetett a zarándokok útja, melyet 2013. június 23-án szentelt fel II. János Pál pápa volt titkára, Stanisław Dziwisz krakkói érsek. A templom a „Ne féljetek!” II. János Pál Központban található. A Papi kápolnában helyezték el az eredeti sírkövet, amely a lengyel pápa sírját fedte a római Szent Péter-bazilikában. A falakat mozaikok díszítik, melyeket egy szlovén jezsuita szerzetes, Marko Ivan Rupnik tervezett – ez a szerzetes készíti a gazdagréti Szent Angyalok templom mozaik díszítését is.
A harmadik nap a zarándokok útja Lengyelország lelki fővárosába, Czestochowába vezetett, Jasna Gorára, ami magyarul a Fényes Hegy, mely nevet a kolostort alapító magyar pálos szerzetesektől kapta, akik 1382-ben érkeztek ide. A hagyomány szerint Szent Lukács apostol festette a Fekete Madonna képet. Nagy megtiszteltetés volt a veszprémi főegyházmegye iránt, és a jelenlévő főpásztor felé, hogy déli 12 órakor a jelenlévő atyákkal együtt ünnepi érseki szentmisét mutathatott be a kegykép előtt. E szentmiséhez csatlakoztak a hévízi zarándokok is plébánosukkal és káplánjukkal. Elmélkedésében a Szűzanya tiszteletéről hallhattak a zarándokok, melyet érsek atya a költők ajkáról tolmácsolt. A kolostorral és környékével ismerkedés után a késő délutáni órákban egy utolsó Üdvözléggyel búcsúztak a zarándokok az Égi Anyától.
A hazatérés napján a Tátra lábához, Zakopanéba vezetett a zarándokok útja. Szent János Pál pápa is nagyon szerette a hegyeket, szeretett túrázni, itt is sok emlék kötődik hozzá. A Fatimai Szűzanya kegyszobrát Stefan Wyszynski érsek kapta Fatima püspökétől még az 1960-as években, melyet a Fatimai Szűzanya itteni kegyhelyén őriznek. A Szent II. János Pál pápa elleni merénylet megdöbbentette az itteni híveket is, és plébánosuk vezetésével elhatározták, hogy a Szentatya gyógyulásáért hálából megépítik a Fatimai Szűzanya bazilikáját. Itt mutatta be hálaadásként a zarándokokkal együtt lévő papokkal a zarándoklatot záró szentmisét Márfi Gyula érsek.
Innen a zarándokok a főpásztor áldásával indultunk haza, azzal az ígérettel és erősítéssel, hogy a lengyel-magyar barátság üzenetéből erőt kell meríteni nekünk az evangélium bátor átadására is.
