Udvarhelyi Erzsébet, az egyházi kiállítóhely vezetője köszöntésében elmondta, hogy vezető tárlataikat (Fejedelemasszonyok és vallásszabadság Erdélyben, Ikonok és ortodox liturgikus tárgyak, Francia, itáliai és osztrák miseruhák) a hit évében, a II. Vatikáni Zsinat 50. évfordulóján az ökumené szellemében rendezték meg. Emlékeztetnek a kiállítások az 1568-ban Tordán összeült országgyűlésre, amely János Zsigmond rendelkezésére a világon elsőként iktatta törvénybe a katolikusokra, lutheránusokra, kálvinistákra és az unitáriusokra vonatkozó lelkiismereti és vallásszabadságot. Tárlataik kapcsolódnak a 400 éve fejedelemmé választott Bethlen Gábor munkásságához is, akinek uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Bemutatják az erdélyi felekezeti sokszínűséget, a katolikus és református fejedelemasszonyok kultúr- és valláspolitikát alakító tevékenységét a reformáció és ellenreformáció korában.
A hit évében különös hangsúlyt kap az ökumené, mutatott rá Márfi Gyula érsek köszöntőjében. A II. Vatikáni Zsinat egyes dokumentumait (Ad gentes, Unitatis redintegratio) idézte az Egyház missziós tevékenységéről, a nem keresztény vallások és a Katolikus Egyház kapcsolatáról, illetve az ökumenéről. Ennek fényében különösen megnő a jelentősége annak, hogy már a XVI. században volt egy olyan pontja a világnak, mégpedig magyar földön, ahol a katolikus, a református, az evangélikus és unitárius hívek egyenjogúak voltak, s vallásukat teljesen szabadon gyakorolhatták. Ma már elmondható, hogy bár még sok tennivalót igényel az ökumené, mégis csak halad előre felekezeteink között, s ez bíztató.
Steinbach József dunántúli református püspök kiemelte, hogy az ökumené, a vallásszabadság igen aktuális téma ma is. Túl azon, hogy ma már alkotmányos jog szerepkörű, a mindennapokban komoly feladat e jogot megélni és gyakorolni különösen a szekularizálódott, illetve más világvallásokkal tarka Európában. Ez ugyanolyan nagy kihívás ma, mint volt a XVI. századi Erdélyben.
A tárlaton bemutatott fejedelmek, fejedelemasszonyok olyan főrendi vagy katonacsaládok tagjai voltak, akik a XI. századtól vezető tisztviselői, meghatározó belpolitikai tényezői voltak a Magyarország szerves részét képező Erdélynek, s a XVI-XVII. században is ők vitték tovább Mátyás király kulturális örökségét, művészi szellemiségét – emlékeztetett báró Losonczi Bánffy Miklós az erdélyi arisztokrácia leszármazottjaként (mint a kiállítás védnöke). Ma pedig a XXI. században e családok leszármazottai őseik elhivatottságával újabb honfoglalást kezdtek: szívós munkával megpróbálják rendbe hozni a romániai kárpótlási törvények révén visszaszerzett birtokaikat, udvarházaikat, kastélyaikat, s az ebből származó jövedelmeikkel pedig a magyar identitástudat erősödésének érdekében az erdélyi fiatalság tanulmányait támogatják.
Őze Sándor, a PPKE tanszékvezetője szakmai megnyitójában vázolta országunk, benne Erdély koraújkori történelmi-társadalmi, külpolitikai helyzetét, s méltatta Fejedelemasszonyok és vallásszabadság Erdélyben című kiállítás szándékát, amellyel a rendezők (Udvarhelyi Erzsébet és Tóth G. Péter) példát kívánnak állítani jelen korunk elé az ökumenizmus szellemiségével. Konklúzióként végül hozzáfűzte: „Mi férfiak azt gondoljuk, hogy a vallási tolerancia az elvi meghatározásokon, a nagypolitikán múlik, pedig elgondolkodhatnánk arról, hogy semmi sem működhetne a nők, a feleségek, az anyák imája és türelme nélkül – ezt is sugallja a kiállítás”.
Az egyházmegyei gyűjtemény emeletén látható ikon és miseruha-kiállítások megnyitásaként Nagy Károly kanonok, a bazilika plébánosa ismertette a liturgikus öltözékek kialakulását és történetét a Katolikus Egyházban, majd az ikonok hitéletbeli szerepéről szólt Papp Miklós görög katolikus lelkész.
A megnyitó-sorozat végül az érseki palotában zárult, ahol a tavaly berendezett és idén korabeli ruharekonstrukciókkal kibővített Erzsébet és Zita Királyné emlékezete című kiállításhoz Tompos Lilla művészettörténész, valamint Czédly Mónika (a ruhák készítője) tartott szakmai ismertetést.
Az eseményen a Gizella Női Kar korhű latin dallamokat énekelt, valamint a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar játszott a királyi udvar ünnepi eseményeinek hangulatát idéző műveket.
Toldi Éva/Magyar Kurír
