Sajtótájékoztatón jelentették be augusztus 17-én, délután a csatkai Szentkúton, hogy a közeljövőben megkezdődik a Kegyhely felújítása. A tájékoztatón dr. Udvardy György érsek mellett részt vett Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője.
Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő a jelen lévők – köztük dr. Takáts István általános helynök, Holubák Attila plébános, Bognár Tímea csatkai polgármester, Tóth Zoltán, a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány vezetője – köszöntése után elmondta: a felújítás célja, hogy az évszázados kegyhely alkalmas legyen a megnyugvást és lelki békét keresők méltó fogadására.
A csatkai zarándokhely ma is kedvelt, gyalogosan és autóval is megközelíthető, nemcsak a vallási turizmus, hanem a csendre vágyók számára is – tette hozzá.
Három ütemben 2,6 milliárd forintból újul meg a cigányság hitéletében is jelentős szerepet betöltő csatkai zarándokhely – jelentette be Soltész Miklós államtitkár, aki elmondta: a Veszprémi Érsekség beruházásában megvalósuló fejlesztésre idén 700 millió, jövőre egymilliárd, 2023-ban pedig további 900 millió forintot biztosít a kormány. Hozzátette, hogy a csatkai zarándokhely szinte első számú kegyhelye a magyar és a határon túlról érkező cigányságnak.
Székely János püspök beszédében elmondta, hogy a csatkai kegyhelyre 1862 óta járnak zarándokok, az elmúlt 60 évben pedig a cigányság fő zarándokhelyévé vált, hiszen a zarándokok 80-90 százaléka roma. Elmondta, hogy a cigányok a csatkai Kisboldogasszony-búcsún tucatnyi gyermeket kereszteltetnek meg.
Udvardy György érsek kiemelte: a kegyhelyeknek fontos szerepe van a hit megélésében. A csatkai beruházás része lesz a kápolna rekonstrukciója mellett a kültéri oltár, a forrás és környéke, a kiszolgáló létesítmények, valamint a kegyhelyre vezető út megújítása. Szintén része a projektnek a település ősi, egykori pálos templomának rekonstrukciója – tette hozzá.
IRGALMASSÁG ANYJA KEGYHELY ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ SARLÓS BOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA MEGÚJÍTÁSA
PROJEKTELEMEK:
- IRGALMASSÁG ANYJA KEGYHELY
- kápolna rekonstrukció (1862-ben épült, később többször átépítve)
- szabadtéri misézőhely átalakítása
- szentkút és forrásfoglaló rendezése
- zarándok-központ építése
- remete-lak és gondnoksági épület felújítása
- Mária-út fogadópont építése
- keresztút és kálvária megújítása
- ima-út kialakítása (szoborfülke és ösvény rekonstrukció)
- közlekedési területek rendezése (kis-parkoló és kiszolgáló megközelítés biztosítása)
- SARLÓS BOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA
- templom rekonstrukció — egykori pálos kolostor temploma; egyedülálló hiszen az átépítés miatt gótikus és barokk elemeket is mutat
- romkert megújítás — a kolostor fennmaradt elemeinek feltárása és méltó bemutatása
- közösségi és vendégház kialakítása — egykori plébánia épület átalakítása
- TERÜLETI ÉS INFRASTUKTÚRÁLIS FEJLESZTÉS
- időszakos parkolóterület (nagyrét) átalakítása
- erdőterület és vízfelületek (tó és patakpart) rendezése
- út- és közműfejlesztés
CSATKA TÖRTÉNETE
Csatkát először a középkorban egy 1335-ből származó záloglevél említi. A 14. században Konth Miklós nádor birtoka, aki ide telepítette az egyetlen magyar alapítású szerzetes rendet, a pálosok rendjét, és építtetett számukra kolostort 1357-61 között az “Irgalmasság Anyja” tiszteletére. A templomot még a pálosok építették a monostorhoz és Demeter veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben. A kolostor igen szépen virágzott 1543-ig, amikor Csatkát a kolostorral együtt elpusztították a törökök. Csupán romos falak maradtak belőle az 1779-es vizitáció szerint. Az újjászületés 1723-ban indult meg, amikor Radoványi Özséb pápai pálos perjel telepeseket hozatott Győrszentmártonból. A pálosok már nem települtek vissza Csatkára. Helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket.
Csak 1920-ban lett önálló lelkészség Csatka. 1940-ben a veszprémi püspök szervita atyákat hívott a súri plébánia és a csatkai lelkészség vezetésére. 1952-61 között dr. Halász Ferenc Piusz borsodpusztai cisztercia perjel volt a helyi lelkész, majd 1961-ben kapott kinevezést Pócza Dezső Árpád volt ferences atya, akinek plébánossága alatt került sor a templom külső és belső restaurálására, 1966-68 között. A kórus alatti pálos csoportképet Forró Kamill ferences atya festette, a többi falikép Nemecsics Antal munkája.
A SZENTKÚT TÖRTÉNETE
A Szentkút Csatkától délkeletre fekszik kb. 1 km távolságra. Története és eredete homályba vész. A múlt század közepe táján, vagy talán már régebben is jártak zarándok hívek. A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg. Körülményeit az akkori kántortanító és jegyző Takács Márton foglalta írásba. E szerint az Ácsi születésű Csöbönyei József, özvegy ember, zarándok terciárius, Csatkán 1861-ik évben megjelent s a helybéli tisztelendő plébános úr és a község előtt kijelentette, ha beleegyeznek abba, hogy a szent Kútnál Kápolna épüljön, úgy ő magára vállalja az adakozás gyűjtést, mely szent szándékát Ranolder János veszprémi püspök úrnak jelentette: „ő nagyméltósága a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére kegyelmessen megengedni méltóztatott, mely engedély következtében az említett zarándok az adakozás gyűjtést rendes okiratok mellett megkezdte és több helyen örömmel adakoztak is e szent célra, mint a gyűjtőívből kitűnik. Ezen Szent Kút a falutól egy negyed óra távolságra fekszik egy völgyben fiatal erdő közepén, mellyet négy nagy ős bükkfa környékez. Amint beszélik, a nép meg is van róla győződve, hogy 1862-ik évi augusztus 21-én délután csütörtöki napon Csöbönyei József zarándoknak, ki már a szent kútnál az önmaga által ásott barlangban lakott, amint a szent kút környékét söpörgette, megjelent egy árnyék forma alak, kinek azonnal a Jézus nevével köszönt: erre az alak elkezdett szólani s ezt mondta: “Én vagyok Gábriel főangyal, Szűz Máriának követje, hírül adatik a Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz ezen által kijelölt kedves helyen megjelenik s kijelöli az ő tiszteletére építendő kápolna helyét, a Szent Kúthoz való menetkor énekeltessék “Máriát dicsérni hívek jöjjetek” a Szent Kútnál pedig “Üdvözlégy Mária, kit az Isten fia stb. ” ezen hírt vidd be a faluba s mondd el amit láttál és hallottál. E szavak után az angyal eltűnt. Másnap augusztus 22-én reggel 8 órakor a falu népe, dolgát félbehagyva, a templomba összesereglett és a kántortanító vezetése mellett a Szent Kúthoz kiment. A remete a népet a hegytetőn várta térdelve s azután a kereszt előtt ment és vezére lett a népnek. A Szent Kúthoz érvén, találkoztunk ott a környékbeli falu híveivel, kik hasonlókép ezen csodálatos jelenetre jöttek ide. A Szent Kútnál elkezdte a kántor énekelni: Üdvözlégy Mária stb. melynek éneklése alatt a zarándok mindenki nagy csodálkozására a kúttól megindult és úgy látszott, mintha őt a mennyei lelkek hívták volna, s vallomása szerint a Boldogságos Szűz Máriával és az angyalokkal indult is meg s azon a helyen állott meg hol a kápolna épüljön. – Ott akik közel állottak, láttak a földön három ember alakot árnyékban, a középső nagyobb volt és ennek fején sárgás koronát, meg azon a helyen vékony füstöt az ég felé szállani, azon kívül kitűnő jó illatot is éreztek sokan, melyre a Boldogságos Szűz Mária nevét hangoztatták.”
Ezen eseményeknek hírére megindult a hívek hatalmas zarándoklata.
A jelentésekre felfigyelt az egyházi hatóság és mivel még senki sem vizsgálta meg a történések hitelességét, addig nem engedélyezték a szent kúthoz való zarándoklatot. A világi hatóságok kitiltották Csöbönyei Józsefet Csatkáról. Ekkor a remete Kisbéren húzta meg magát, majd elindult a Szentföldre. Csupán Várnáig jutott el, onnan visszafordult és az indulatok lecsendesedése után, újra Csatkán, a szentkút melletti barlangjában lakott. Itt halt meg, mint a kápolna gondnoka és remetéje, 1885. május 21-én. Ropok Ferenc plébános a hívek kérésére engedélyt kért a kápolna építésére. A szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított 1859-ben. Koncz Jeromos bakonybánki lelkész IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára. 1863-ban a csatkai hívek kértek újra engedélyt a kápolna építéséhez, amit a megyéspüspök megadott. A nép igen szívesen adakozott az építkezés javára. A kápolnát 1864. szeptember 8-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Megyéspüspöki engedély alapján szobrot is állítottak a hívek, ez azonban nem az a szobor, amit ma láthatunk a kápolnában.
A hely lelki kisugárzása nemcsak a környékbeli híveket vonza, hanem az egész országból nagy számban zarándokolnak ide, még a Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is igen nagy számban látogatják meg a Szűz Anyát. A búcsújárók lelki tisztulást és vigaszt találva térnek otthonukba. A csatkai nagybúcsún anyanyelvünk mellett fölzeng a németek és szlovákok éneke, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is. A Szentkút e századi történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek a völgyben. Az ötvenes évek végén készült a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőbástya. 1966-ban rendbe- hozták a kápolna tornyát, majd 1969-ben a cserépfedést és a külső falakat. 1984. július 1. óta Szekeres Dezső volt Csatka plébánosa. Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. Szendi Józseffel elindította az 1987-88-as Mária évben a kis kegykápolna megnagyobbítását, amely azóta el is készült. Háromhajós templom lett a kis kápolnából úgy, hogy az eredeti, régi kápolna megmaradt, a nagy boltívek megnyitásával pedig a két oldalhajót összekapcsolták a kegykápolnával.
A kápolna a völgynek belső végénél áll. Három oldalról domb veszi körül. Az oltár mögött, falhoz támasztva magas, faragott keret látható, csúcsán az Atyaisten szobrával. A keret felső részében áll a Boldogságos Szűzanyának egyszerű kegyszobra két angyal között. A fején korona van és az év meghatározott napjain változatos ruhákba öltöztetik. A tér közepére a szabadtéri oltár fölé, 1986-ban székely díszítésű baldachint emeltek. Mögöttük jóval lejjebb van a szentkút medencéje, amiből a víz állandóan folyik. A bal oldali dombon, a bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak.
A SZENTKÚTI REMETÉK
A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta mellette élő remeték is, akik egyszerű, jószándékú hívek voltak valamennyien. A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést. A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket. Gondozták a Szentkutat, a kápolnát, annak környékét, sekrestyési teendőket láttak el és szolgálatára voltak a
búcsúsoknak.
A leírások szerint 10 magányos életvitelű remete neve fűződik elválaszthatatlanul Csatkához. A tizenegyedik BALÁZS JÓZSEF, aki kármelita szerzetes, aki ő1973 óta remetéskedik Csatkán. Ma is megtalálható a Kegykápolnánál.
Forrás: Weisz János OFM: Csatka Története Kiadja: Római Katolikus Plébánia, Csatka, 1999.
