Másfél évvel ezelőtt kezdték forgatni egy mélyen hívő amerikai baptista filmrendező ötlet alapján a The Chosen, a Kiválasztott címet viselő, Jézus életét egészen új nézőpont szerint bemutató sorozatot. Már az első évadok részei is meghökkentették a nézőket, hiszen a szereplők a jól ismert szentírási szereplők életét, érzéseit, emberi kapcsolatait a szokásostól eltérően, egészen hétköznapi módon mutatják be. Az egyik talán legmeghökkentőbb jelenet a kánai menyegző, ahol Jézust nemcsak, mint a vizet borrá változtató, istenségét kinyilatkoztató áhítatos csodatevőt látjuk, de egy hihetetlenül vidám, felszabadult embert is, aki részt vesz barátai örömében, sőt, táncol a lakodalomban.
Elkezdődött a nagyböjtig tartó rövidebb évközi idő, a farsang, a mulatozások időszaka. Az előző vasárnapokon szemlélt Messiás azonban a kánai lagziban is ugyanaz maradt: Emmánuel, a velünk lévő Isten. Az elmúlt hetekben láthattuk jelenlétét az emberi határhelyzeteknél: az istálló szegénységében, a hajléktalanságban, az üldöztetésben, majd a Jordán mentén a bűnbánók közé lépve. Ma azonban egy új arcát mutatja meg, egy új epifániának lehetünk tanúi: Jézus boldog, örül, sőt, barátaival mulat. Ő osztozik minden emberi helyzetben, így örömeinkben is jelen van, sőt, azt akarja, hogy vidám keresztények legyünk! Az egyházi év „szürke hétköznapjaiban”, mikor a nagy ünnepek elmúltak, táncoló alakja és a vizet borrá változtató csodatétele azt üzeni számunkra, hogy ő boldog, örömteli tanítványként szeretne bennünket látni. Ehhez pedig elegendő „kiváltani” az ő szent Anyja által elmondott „receptet”: „Tegyetek meg mindent, amit mond!” Hiszen ha megtesszük, ha esetleg még teljesen ésszerűtlennek tűnő módon üres boroskorsóink vízzel való megtöltését is kéri, kezeink között fog borrá nemesedni életünk állóvize.
