Rieger Tibor szobrászművész tematikus tárlata és a „Balatont álmodom…” – a magyar tenger a filatéliában címmel a Magyar Posta Zrt. bélyegkiállítása látható július 19-től a Tihanyi Bencés Apátság galériájában.

Az ünnepélyes megnyitón Csizmazia Bulcsú, a kiállítások kurátora ismertette a Magyar Örökség-díjas szobrászművész, Rieger Tibor gazdag munkásságát, akinek mintegy félszáz szobra, domborműve díszíti hazánk köztereit, épületeit. Az alkotó kővel, bronzzal és fával dolgozik. Gazdag munkásságának egyik legértékesebb, legjelentősebb alkotása a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának millenniumi kapuja többek között, amelynek vázlata a mostani tárlaton is látható.

Az egykori bencés diák tárlatát kortársaként Korzenszky Richárd perjel méltatta. A szobor háromdimenziós alkotás, közös térben vagyunk vele, itt van közöttünk, körüljárható, emelte ki a bencés közösség vezetője. Ugyanakkor e három dimenzióval még nem érzékelhető az az üzenet, amelyet a művész alkotásával kíván közvetíteni. Mindez azt sejteti, hogy vannak további dimenziók is. Kiemelte Rieger Tibor Volt egy ország című vegyes technikával készült alkotását, amelyen a vöröskő alapon – mely a Nagy-Magyarország térképét mintázza – egy töviskoszorút látunk fából, s annak közepén egy kőtojást, amelyet nemzetiszínű textíliával kötöttek át. Az alkotás túlmutat önmagán ezúttal is, hiszen a töviskoszorú, közepén a tojással madárfészekként is felfogható, s így egyszerre fejezi ki a szenvedést, a halált, de a születést, az újjászületés reményét is. S ez az üzenet az egész kompozíciónak új értelmet ad. Ez a művészi invenció újabb dimenziót nyit, jövőt sejtet.

A perjel szólt a kiállításon látható kapukról-kapuzatokról, köztéri alkotások vázlatairól, melyek között a legkiemelkedőbb a pannonhalmi bazilika millenniumi kapuja. A kapu is több dimenziós jelentőségű mű: elválaszt és összeköt, megjeleníti az innen látható világból a kapun túli világot is, és azt, amit a művész fontosnak tart abból felmutatni. A kapu azt is érezteti, hogy az a túlnani világ fontosabb, mint az inneni, s hogy a túlnani megismeréséhez előbb az innenit kell megismernünk, megélnünk. Rieger Tibor munkásságában rendkívül jelentős a bencés történetet megelevenítő dombormű-sorozat, amely szintén látható a mostani kiállításon, amelyet augusztus 25-ig tekinthetnek meg a látogatók.

A galéria nyugati szárnyában berendezett balatoni tematikájú bélyegkiállítást Gulyás Ernő, a Magyar Posta Zrt. nyugat-magyarországi területi igazgatója és Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója nyitották meg. Köszönetet mondtak az apátságnak, hogy rendszeresen helyt ad a Magyar Posta által kibocsátott bélyegek bemutatására. A nemrég elhunyt festőművész, Udvardi Erzsébet karácsonyi témájú alkotásainak bélyegeken történő megjelenésekor vagy tavaly a tihanyi monostor önállóvá válása alkalmából történt ünnepi bélyegkibocsátáskor is Tihanyban bemutathatták dekoratív bélyegeiket, utaltak az előzményekre. A magyar bélyegnek nemzetközi elismertsége, mondta Gulyás Ernő, a magyar filatélia több nemzetközi díj birtokosa. A mostani kiállításon emlékek sora tárul fel a bélyegeken: a balatoni városok történelme, a természet, a tó élővilága és az itt alkotó irodalmárok, képzőművészek portréi és alkotásai. A bélyegnek esztétikai szerepkörén túl információ-, kultúraközvetítő szerepe is van, hangzott el. A meséktől az atomfizikáig megszámlálhatatlan témát találunk a bélyegeken, mondta el Nikodém Gabriella. A történelem során a különböző kurzusok felismerték a bélyegnek propagandisztikus jelentőségét is. Érdekes megfigyelni, melyik kor mit tartott fontosnak a bélyegeken publikálni. A Tihanyi Bencés Apátság számos bélyeg- és levelezőlap-sorozaton helyet kapott, de a Balaton-környék számos egyházművészeti értékű alkotása is.

A tárlat, amely címében Gárdonyi Géza egyik versét idézi, feleleveníti látványában mindazt, amit a tó varázsa jelent évszázadok óta az idelátogatóknak, s amely ma is magával ragadja mindazokat, akik a Balaton-felvidék tájait, élővilágát megismerik. A tárlat november 17-ig látható a tihanyi apátsági galériában.

Toldi Éva/Magyar Kurír

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »