Szent Margit közel áll a veszprémiekhez, hiszen itt még ma is láthatóak annak a domonkos kolostornak a romjai, ahol ő nevelkedett. Abban az időben még a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott a Margit-sziget is, ahol apja, IV. Béla fölépítette a másik kolostort, amelyben hatéves kora után élte engesztelő életét – emlékeztetett a helynök atya lelkigyakorlatos szentbeszédeiben. Margitot királyi atyja születésekor felajánlotta engesztelésül Magyarországnak a tatároktól való megszabadulásáért, s a királylány apácaként a szigeti zárdában élte szent életét, ajánlotta fel vezekléseit, imádságait a Jóistennek, hogy egy boldogabb, szebb nemzet épülhessen, bontakozhasson magyar földön. Beszédében Mail József hangsúlyozta: a szentek a mi legjobb diplomatáink, akiket mindenhol ismernek a világon, s életük példája mutat utat a világban élő embereknek a hit alapvető fontosságára, az Istenben való hűségre a földi létben. Majd a közelgő Hit évére utalva elemezte, milyen feladatai vannak a ma emberének a missziós küldetésben.
A búcsúi szentáldozatban Szerenka Miklós érseki irodaigazgató, a templom plébánosa felidézte, hogy mikor a Szentatya 1944-ben kinevezte Mindszenty Józsefet veszprémi püspökké, ő főpásztori címerébe is belevette Árpád-házi Szent Margitot, s jelmondatát is – Pannonia Sacra – az ő hűséges engesztelése jegyében választotta meg.
Márfi érsek búcsúi szentbeszédében kiemelte, hogy Margit különösen kiemelkedett fogadalmának megtartásában tanúsított hűségével, hiszen mikor apja, IV. Béla a tatárjárás veszélyének elmúltán diplomáciai érdekből férjhez akarta kényszeríteni őt, szembeszegült és kitartott szerzetesi hűsége mellett. Margit ellenkezése számos megpróbáltatást, megaláztatást vont maga után, hiszen apja ezután megvont minden támogatást a Nyulak szigetén álló kolostortól, őt pedig szerzetesnővér társai számos módon megalázták tanúságtevő életében. Életpéldája arra is rámutat, hogy Istenhez, fogadalmunkhoz való hűségünk minden kapcsolatunk között az első helyen kell, hogy álljon. Margit áldozatában fontos meglátni azt is, hogy ő magyar szent volt, életét, fogadalmát hazafias elkötelezettsége is meghatározta. A hazaszeretet és a hit hűsége összekapcsolódik a népek életében, hiszen Isten akaratából születünk bele egy nemzetbe, abba a népközösségbe, amelyet helytállásunkkal, munkánkkal, s akár áldozatokkal is szolgálnunk kötelesség – hangsúlyozta a főpásztor.
A Margit-emléknaphoz kapcsolódva az érsekség kommunikációs és turisztikai központjában, a Szaléziánumban a Boldog IV. Károly Cserkészcsapat tagjainak, néptáncosainak előadásában Margit-romok címmel egy kis színházi előadást tekinthettek meg a látogatók, amely felelevenítették a szent életének történetét, a gyermekek nyelvén és játékával bemutatták, mit is jelent az engesztelés.
Toldi Éva/Magyar Kurír
