A veszprémi Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház az ország legrégebbi és legelső székesegyháza. Jelenleg belső megújulása zajlik, így sajnos sem liturgikus, sem turisztikai céllal nem látogatható. Az elkövetkező hetekben érdekes történeteken keresztül ismerkedhetünk az ezeréves múlttal.

5.rész

  A török megszállás után, illetve a későbbi Rákóczi-szabadságharchoz köthető károsodást követően, egy békésebb időszak következett a székesegyház történetében, melyet 1723-ban barokk stílusban építettek át. Az átépítés főleg Esterházy Imre (1723-1725) és Padányi Biró Márton (1745-1762) püspökök idejében történt. A nyugati homlokzaton Szent Mihály arkangyal képe alatt kronosztikon emlékeztetett a felújítás 1723. évére: „ple sVM ConDeCorata exrVInIs” (romokból ékesített fel engem a kegyelet) A szentélyt és az altemplomot meghosszabbították a főhajó felé. Hajóit beboltozták, a boltozatokat barokk freskókkal gazdagon díszítették. A falképek Padányi Biró Márton püspök ideje alatt készültek.
 A főtemplom közel 200 évig állt ebben a formájában. Az átépítés Martin Wittwer karmelita építészhez, míg a templombelső színvonalas festése Antonio Galli Bibiena nevéhez kötődik.

Források: Karlinszky Balázs, Gutheil Jenő, Hungler József, Ádám Iván, Jámbor Tamás, Bél Mátyás)

 

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »