Az Egyház hosszú évszázadok óta teret ad a kultúra, a szakrális művészetek közkinccsé tételéhez, jelenleg Veszprém két intézménye is munkálkodik e kulturális misszióban: a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Udvarhelyi Erzsébet és a Szaléziánum, Pálfalviné Ősze Judit igazgatók vezetésével, mondta bevezetőben Márfi Gyula érsek.
A Szakrális Művészetek Hete (Ars sacra) programsorozatába is évek óta bekapcsolódnak értékes rendezvényekkel, tárlatokkal, előadásokkal, liturgikus ünnepléssel, így lesz ez az idén is. Sajnos, tavalyelőtt igazságtalan, méltatlan kritikákat is kaptak, voltak, akik kritizálták, kifogásolták, sőt megkérdőjelezték művészeti rendezvényeik szakrális mivoltát, fűzte hozzá a főpásztor, aki ezzel kapcsolatban kifejtette: A különböző véleményekkel – mi a művészet és mitől szakrális egy művészi alkotás – óvatosan kell bánni. Egyes irányzatok szerint a művészet nem is lehet szakrális, csak profán, hiszen maga az alkotóművész is ember, nem szent (a képzőművészet terén is csak elvétve találunk szentté avatott alkotókat), s az anyag, amivel alkot, sem szent. Ezekben a vélekedésekben a platoni filozófia köszön vissza, mely szerint az ideák nem vegyülhetnek az anyaggal, ami összefüggésben van azokkal a tévtanokkal, mely szerint Jézus nem lehetett ember, s megtestesülését tagadták. A keresztény hozzáállás szerint a művészet lehet szakrális, s nem szabad ezt leszűkíteni csak remekművekre, csak liturgikus tárgyakra, illetve Jézus és a szentek kizárólagos ábrázolására, illetve egy-két stílusirányzatra. A lényeg mindig abban van, hogy az alkotásban mennyi hit, áhítat, szeretet, alázat fogalmazódik meg.
Elsőként Pálfalviné Ősze Judit számolt be arról, hogy az Ars sacra programsorozat keretében szeptember 14-én Szakralitás Herend művészetében címmel a híres manufaktúra témájában szent tárgyaiból, művészi alkotásaiból nyílik reprezentatív tárlat a Szaléziánumban. Ehhez kapcsolódva egy porcelánfestő fogja bemutatni mesterségét, amit a gyerekek is kipróbálhatnak. Udvarhelyi Erzsébet ismertette a további programukat, melyek a gyűjtemény szervezésében kerülnek megrendezésre. A tematika alkalmat nyújt ahhoz, hogy az istenhit fokozatait is bemutassák az istenkereső embertől a mélyen vallásos hívőig az egyes alkotóművészek munkásságában. Kiemelte e tekintetben a nyitó és záró előadást, melyekben Pálfy Margit előadóművész Erzsébet királyné istenkereső verseiből ad pódiumműsort Különvonatban címmel az Érseki Palotában, illetve egy előadás Jékely Zoltán költő vívódó, Istennel perben álló, majd megbékélő líráját hozza fókuszba.
Egy másik műsorcsokor a népi vallásosság témakörében szent királyaink, Árpád-házi vértanúink koráról szól, s kiállítással, könyvbemutatóval, lemezbemutatóval állít emléket róluk. Mudrák Attila fotóművész alkotásai a veszprémi piarista templomban egy dél-lengyelországi kis fatemplomba kalauzolják el majd a tárlat látogatóit a történelmi Árva vármegye területére, ezzel mintegy kapcsolódva a 975 éve elhunyt Szent István király és a sorsfordító ország-felajánlás jubileumához, szellemi üzenetéhez, vagyis hogy a Kárpát-medence népei, nemzetei ma is egy családot alkotnak s a magyar szenteknek egyetemes a küldetésük. E témakörben mutatják be Udvarhelyi Nándor művészettörténeti kutatásairól szóló könyvét Magyar szentek Dél-Lengyelországban címmel, illetve Medgyesy S. Norbert történész vezetésével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékeinek közreműködésével az Énekek Szent László király tiszteletére című cd-albumot.
Az Ars sacra programok sorában szeptember 15-én a piarista templomban Molnár C. Pál Angyali üdvözlet című kiállításán Csillag Péter múzeumigazgató tart magyar és angol tárlatvezetést, szeptember 17-én pedig Kolba Judit művészettörténész mutatja be a reformáció magyar emlékeit az érsekség Gizella-termében.
A sajtótájékoztató végén Pálfalviné Ősze Judit ismertette a főegyházmegye további szeptemberi színes programjait is, többek között a Sajtóapostolok országos szakmai találkozóját, melynek XII. állomásán (szeptember 27-29-ig) Veszprém ad otthont a katolikus egyházközségi lapok, honlapok, egyházi médiumok munkatársai tanácskozásának a Szaléziánumban.
Toldi Éva/Magyar Kurír
