December 30-án, a Szent Család vasárnapján dr. Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta az ünnepi szentmisét a veszprémi Szent Mihály Bazilikában. A Szent család ünnepét a XIX. században vezették be, melyet akkor a Vízkereszt utáni első vasárnapot tartottak. Később,  1969-ben a karácsonyt követő vasárnapra helyeztek át.

A szentmisén az édesapák együtt ministráltak gyermekeikkel.

Érsek atya homíliájában a család és a gyermekek kapcsolatáról beszélt, melyeket bibliai példákkal szemléltetett.  Kiemelte, hogy a családok itt a földön tulajdonképpen tükörképei az Istencsaládnak, hiszen Jézus a legtöbbet akkor mondja a családról, amikor az első Isteni személyt Atyának nevezi, magát pedig Fiúnak. Az ószövetségi Szentírás pedig úgy beszél az Istenről, mint a népnek a férjéről. Később Szent Pál a férfi és a nő kapcsolatát Krisztusra és az egyházra vonatkoztatja, ebből kiderül, hogy milyen csodálatos modellje van a férj-feleség kapcsolatnak az isteni szférában.

Az év utolsó vasárnapján a főpásztor szólt a gyermekekről, a gyermekek jogairól. Önmagában csodálatos dolog, hogy Isten emberré lett, még csodálatosabb, hogy nemcsak emberré, hanem gyermekké lett. Megtehette volna, hogy felnőtt emberként megjelenik valahol, Ő azonban családban, gyermekként akart megszületni. Jézusnak a gyermekek iránti szeretete több helyen is megnyilvánul a Szentírásban:” Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!” (Mt 19, 14), vagy:  “Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek , ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa. Igazán mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda.” (Mk 10, 14-15)

Amikor Jézus bevonul Jeruzsálembe, akkor is ujjonganak körülötte, ők vannak ott a templomban is, akik Jézust dicsérik. A Szentírás nem hagy kételyt afelől, hogy Isten szereti a gyermekeket. A gyermek sokszor úgy jelenik meg a Bibliában, mint sok-sok imádság és vezeklés gyümölcse. Így születik meg Sámson, Sámuel vagy Keresztelő Szent János.

Megjegyezte, nem helyes az, ha a házastársak kevésbé szeretik egymást, mint gyermekeiket. A gyerekek számára az a legnagyobb ajándék, ha azt látják, hogy szüleik szeretik egymást, ekkor érzik magukat biztonságban. Viszont a legnagyobb csapás számukra az, ha szüleik elhagyják egymást.

Végezetül a főpásztor kitért az abortuszra. Hangsúlyozta, hogy minden egészségmegőrzési program hiábavaló, amikor az édesanyáknak a legszentebb joguk, hogy eldöntsék megszüli-e magzatukat vagy inkább megölik. A keresztény embereknek vissza kell szorítaniuk az abortusz, szeretnünk kell a gyermekeket, éreznünk kell, hogy a teremtő Isten társai vagyunk, amikor gyermeknek adunk életet.

A szentmise végén az érsek megáldotta a szép számban megjelent családokat.

[simpleviewer gallery_id=”174″]

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »