A Jóhírt, amit hallottak nevelőiktől, őrizzék a lelkükben, s vigyék ki a társadalom különböző helyszíneire is, hitüket merjék megvallani mindig bátran, tisztelettudóan, becsületesen és őszintén – mondta Márfi Gyula érsek a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola idei tanévzáró ünnepségén az egybegyűlt végzős növendékeknek.
A főpásztor kiemelte: a főiskola katolikus intézmény, s mindig legyenek büszkék rá, hogy falai között emberebb emberré értek hitben, szakmai tudásban, keresztény szemléletben. Sajnos még ma is vannak, akik hitüket leplezik, sőt szégyellik mások előtt megvallani – fogalmazott Márfi Gyula. Irodalmi példaként Ady Endre költészetéről szólt, aki, hogy szabadkőműves kortársai lenézését, bírálatát elkerülje, a hitigazságok hangsúlyait tompítsa, a keresztény tanításról hol mint „szent képzelgésről” vagy „szent elgondolásról”, máshol mint „szép regéről” írt. Mintha kitalált képzelgés volna a jézusi történet, a feltámadás; pedig a Bibliában a legfőbb realitás épp a feltámadás ténye, amelyről a különböző beszámolók is tanúskodtak, s amelynek legfőbb bizonyítéka az, hogy a római birodalomban s az egész világon rendkívül gyorsan elterjedt a kereszténység, s ma is él, és éltet, és gyarapodik – hangsúlyozta a veszprémi érsek.
Rosta István a Kaposvári Egyetem nevében szólt elismeréssel a veszprémi főiskola kihelyezett hitoktatói szakáról, amely több mint húsz éve működik eredményesen. Útravalóul egy, a maga életéből vett bölcsességet adott át a végzősöknek, melyet első tanítója mondott hajdan, s amely egész pályáján végigkísérte: „Jegyezd meg, hiába az ember iparkodása, ha nem járul hozzá a Jó Isten áldása!”.
Horváth Géza, a főiskolával együttműködő Pannon Egyetem dékánja gratulált a megszerzett diplomákhoz a fiataloknak. Ünnepi beszédében Varga István emlékeztetett a régi veszprémi épületeken olvasható latin nyelvű kronosztikonokra, amelyek a veszprémi hittudományi főiskola motivációját, ars poeticáját is meghatározzák: Ecclesiae et patriae! (Egyházért és a hazáért!. Manapság mindenhol kihívásokkal találjuk szembe magunkat – mondta a rektor. A mikro- és a makrokozmosz megismerése, meghódítása, a tudomány és a technika megváltoztatta az élet feltételeit. Tervezhetővé és egyúttal szinte irányíthatatlanná vált a világ. Erkölcsi krízisben van az emberiség. Van-e a hitnek szerepe ma? S mi a feladata ma az egyháznak, az egyházi iskoláknak? – vetette fel. Ma, amikor lépten-nyomon harsogják a különböző csatornákon, hogy a régi társadalmi, erkölcsi normák nem felelnek meg a mai elvárásoknak, s szembeállítják a haladást a hagyománnyal, azt azért senki sem gondolhatja komolyan, hogy a technikai fejlődés csak jót jelentett a világnak. Hiszen ez volt oka a két világégésnek, a természet kirablásának, az emberek közötti elidegenedésnek s annak, hogy ma a XXI. század elején, egy második francia forradalmat akar átélni világ: minden kötöttségtől megszabadulni, minden fegyelmet elvetni, az élet minőségének bálványozását általánossá tenni.
Milyen feleletet ad az Egyház és az egyházi iskola az idők jeleire? – vetette fel a kérdést Varga István. XXIII. János pápát idézve így fogalmazott: ma az Egyház inkább az irgalmasság eszközét alkalmazza, mint a szigor fegyverét, alkalmasabb a mai körülmények között tanítását kifejteni és magyarázni, mint ítéletet hirdetni, és legyen az egyház szociálisan elkötelezett. Ezen törekvéseknek váljék munkásává, szolgálattevőjévé a hitoktató, a szociálismunkás, a teológus és a katekéta – emelte ki a főiskola rektora, s ehhez kívánt jövőbeni eredményeket a végzősöknek.
Diplomáikat a növendékek a rektor kezéből vehették át. Az idén teológia szakon három, katekéta szakon hat, hitoktató szakon egy, szociális munka alapszakon hat hallgató záróvizsgázott.
Az ünnepségen közreműködött Nagy Fruzsina zeneművészeti középiskolás diák, aki egy Bach szonátarészletet adott elő hegedűn.
Toldi Éva/Magyar Kurír
