Ma ünnepelné születésnapját Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda.
Mindszenty József pápai prelátust, zalaegerszegi apátplébánost 1944. március 5-én XII. Piusz pápa kinevezte veszprémi püspökké. Miután az addigi püspök Czapik Gyula (1939-1944) egri érsek lett, megkezdődött egy megfelelő utód keresése. A kormány az egyházmegye élén szívesebben látott volna a rendszer iránt elkötelezettebb személyt. Serédy Jusztinián, az akkori hercegprímás is a saját választottját, Meszlényi Zoltánt ajánlotta Rómának a veszprémi egyházmegye főpásztorának. A hercegprímás Mindszenty kinevezését heves természete és rugalmatlansága miatt tartotta kockázatosnak az akkori vészterhes időkben. A Vatikán olyan jelöltet keresett, aki képes a zavaros időszak helyzeteit kezelni, és a háború után újjáépíteni. Határozott személyiségre volt tehát szükség. A háborús körülmények miatt a kinevezési bullát csak március 26-án expediálták. Mindszenty József 1944. március 11-én vezette le utoljára a zalaegerszegi egyházközösség gyűlését, mint egyházi elnök. A Horthy Miklós kormányzó előtt letett főpapi esküre 1944. március 24-én került sor:
„Én, Mindszenty József, mint püspökhöz illik, esküszöm a szent evangéliumra, hogy Magyarország Főméltóságú Kormányzójának híve leszek és ígérem, hogy sem közvetve, sem közvetlenül semmiben részt nem veszek, ami Magyarország jogaival és érdekeivel ellentétben áll. Isten engem úgy segéljen!”
Ez volt az egyetlen eskü, amit főpapként Mindszenty a magyar államra és annak államfőjére tett. A püspökszentelés a német katonai megszállás első napjaiban történt, 1944. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén az esztergomi bazilikában. A szentelést Serédy Jusztinián végezte, a szertartásban Shovy Lajos székesfehérvári, és Pétery József váci püspök segédkezett. A szentmisén részt vett számos egyházi, polgári és katonai előkelőség.
Az új főpásztor 1944. március 28-án, feltűnés és mindenféle ceremónia nélkül érkezett meg székhelyére. Megérkezése után a székeskáptalannak bemutatta a pápai bullát helyettesítő Angelo Rotta nuncius által kiállított okiratot, és átvette az egyházmegye kormányzását. Ez hagyományosan együtt járt a „királyné kancellárja” ősi méltósággal és a Veszprém vármegye főispánja címmel.
„Eszményem a hívekért buzgón munkálkodó és a saját lelkét tökéletesítő, a Jézus Szíve szerint való papság…Hitben és erkölcsben meg kell újulnunk…csak a bűntől rettegjünk, a Szentségtől nem kell félnünk…Isten keze megsegít és a régi magyar erények újra visszatérnek…és az egyéni, családi és nemzeti életben újjászületés következik be az Egyház és a haza javára.” (Főpásztori szózata papjaihoz. 1944. márc. 29)
Mindszenty püspöki címerébe Árpád-házi Szent Margit liliomos, misekönyvet tartó alakját választotta. A címer felirata: „Pannonia Sacra” (Felhasznált irodalom: Balogh Margit: Mindszenty József)
