Felépült Sümegen a ferences kegytemplomban az idén is a betlehem, amelynek építésébe, szépítésébe évről évre egyre többen kapcsolódnak be a város lakói közül.
A ferences környezetben különleges jelentősége van a közösen készített betlehemnek, hiszen ilyenkor mindig megemlékeznek a rendalapító, Assisi Szent Ferencről, aki a legelső betlehemet állította 1223-ban, Greccioban. Csaknem egy évtizede e szeretetmisszió vezetője Kocsis István, akinek terve alapján a betlehem beleilleszkedik abba a mögéje helyezett festménybe, amelyen föltűnik a betlehemi csillag. Ezzel mintegy távlatot nyit azoknak a gipszből készült zarándok-szereplőknek, pásztoroknak és háromkirályoknak útjukon, akik a Megváltó Krisztus látására igyekeznek.
A betlehemépítés két napos munkát jelent minden esztendőben, hiszen az Égi Gyermek születésének jelenvalóságát élő növények beültetésével érzékeltetik. Búzát csíráztatnak az adventi időszakban, s a betlehemhez vezető ösvény mentén lépten-nyomon friss búza hajt, élő zöldnövények idézik a természet szépségét, virágok nyílnak a stilizált sziklák között. Az idén egy palotaépület-együttessel is bővült a betlehem, amelynek magasba törő büszke tornyai, zárt kapui, ablakai azt jelképezik, hogy a Szent Család nem talált befogadtatásra a gazdagok otthonaiban.
Régi hagyomány a ferences templomban az is, hogy mindig Szenteste gyújtják meg a betlehemi gyertyákat, s az éjféli misére, a karácsonyi szertartásokra érkező gyerekek ajándékokat helyeznek el a betlehem bejáratánál. Ki-ki mást; van, aki karácsonyi jelenetet ábrázoló rajzot, van, aki szaloncukrot, színes papírba csomagolt ígéreteket. A betlehemet Szent Balázs napjáig nem is bontják le, hogy ki-ki egy-egy imádságra betérve a templomban elidőzhessen, elcsendesedhessen mellette.
Toldi Éva
Fotó: Tisler Anna
