A Szent Mihály Bazilikában Szenteste a szerzetesek évéhez kapcsolódva a gyerekek betlehemes játékukban felidézték, hogy Assisi Szent Ferenc volt, aki az első betlehemet állította. A pásztorjáték után – melyre Zsilinszky Cecília kántor készítette fel a gyerekeket – Márfi Gyula érsek köszöntötte a jelenlévőket, majd behelyezte a gyermek Jézus szobrát a Főszékesegyház betlehemébe.
Éjfélkor Márfi Gyula érsek az ünnepi szentmisét Nagy Károly apátkanonok plébánossal és Varga István rektorral együtt mutatta be, a főegyházmegye papnövendékeinek asszisztenciájával.
Szentbeszédét Márfi Gyula érsek Ady Endre Karácsony című versének felidézésével kezdte, hangsúlyozva, hogy akárcsak Ady versében, a mai világban is a pesszimizmus, az aggodalmaskodás, a szomorkodás könnyen előtérbe kerülhet. Pedig a karácsony az öröm ünnepe, erről szólnak a szentmise olvasmányai és a zsoltárok is. Jézus születésekor is meglett volna az ok a szomorkodásra, hisz Máriát és Józsefet nem fogadták be sehol, de ők mégis örültek, mert Isten irgalmas szeretetével lehajolt hozzánk, “az Ige megtestesült”. Öröm volt a betlehemi legelőn is, ahol az angyalok is örömmel adták tovább az örömhírt. A karácsony ma is öröm, azt üzeni számunkra, hogy van még remény, bármilyen problémánk is van, mert Krisztus erősebb mindenkinél. Ehhez azonban bíznunk kell Isten irgalmas szeretetében és kegyelmében, zárta beszédét a főpásztor.
Képek a pásztorjátékról az alábbi linken.
Képek az éjféli szentmiséről az alábbi linken.
