Nagypénteken este Krisztus kereszthalálára emlékeztünk. A szertartást Dr. Udvardy György érsek vezette a Szent Mihály Főszékesegyházban.
A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Az igeliturgia során elhangzott a passió, amelyet a Szent Mihály Kamarakórus énekelte Dr. Kulcsár Dávid káplán atyával.
Udvardy György érsek atya prédikációjában kiemelte, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia és Megváltó, aki áldozatával megtöri a gonosz hatalmát és visszaadja számunkra a reményt és bizalmat az Atyában. Krisztusban találjuk az erőt, a lehetőséget, hogy legyőzzük önmagunkat és az evilági kísértéseket. Hiszünk abban, hogy Ő visszavezet minket az Isten országába, és az Ő áldozatának köszönhetően újraegyesülünk az Atyával. Ezért imádkozunk és hódolunk Krisztusnak, hiszen Ő az út az örök élet felé.
A főpásztor ezután a virágvasárnapon letakart feszületről levette a leplet és mindenkit szólított az imádásra: „Íme a szent keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága!” majd kezdetét vette a kereszt előtti hódolat. A szertartás befejezéseként a érsek atya a jelenlévő paptestvérekkel, az asszisztenciával valamint a hívőkkel együtt átvonultak a Szent Imre – templomba (volt piarista) ahol a főpásztor megnyitotta a szentsírt. A Szent Sírhoz ebben az esztendőben egy különleges lelki élményt tartogatott, egy nagyon szép művészi alkotás került a templomba, amely a barokk korban az ugodi plébániatemplom számára készült, amelyet az Boldog Gizella Múzeum munkatársai állítottak ki. Megrendítő ott megállni, amikor Jézus a sírban fekszik. Az Egyház arra hív meg bennünket, hogy csendben időzzünk és imádkozzunk ennél a szent sírnál. A mai napon délelőtt 10 és este 6 óra között van még rá lehetőség.
Udvardy György érsek prédikációját itt olvashatják:
Mindez azért történt, hogy ti is higgyetek.
Mi hisszük, Jézus Krisztus az Isten fia, Jézus Krisztus a Megváltó, Jézus Krisztus az Úr, Jézus Krisztus az életem ura, Jézus Krisztus az, akibe belévetjük bizalmunkat.
Jézus Krisztus halála és föltámadása visszaadja számunkra a bizalomnak a lehetőségét. Az ember, aki nem bízott az Istenben, az ember, aki a maga útját járta, az ember, aki a maga törvényei szerint akart élni, elfordult az Istentől, elfordult az Isten útjától, megsebződött, járta a maga útját. Esélye sem volt arra, hogy újból bizalma szülessék az Istenben, Istentől távol a sötétség birodalmában reménytelenül.
Az Isten segítségére siet az embernek. Visszaállítja a bizalmat, Ő, akivel szemben bizalmatlanok voltunk, Ő, akiben nem hittünk, Ő, akitől féltettük az életünket, visszaadja a bizalmat, elveszi félelmünket, az élet teljességére hív meg. Jézus meghal a kereszten és mi ismét bízhatunk az Istenben, aki Atya.
Mindez azért történt, hogy higgyetek.
Bízunk az Istenben és pontosan tudjuk, hogy Jézus halála erőt ad nekünk a gonosz hatalma fölött. Megtöri a gonosz hatalmát, megtöri a gonosznak a logikáját, ami csak a bűnre, a sebzettségre, a korlátokra, a félelemre épít. Olyan körforgás ez, amiből nem lehet kilépni, mert a félelem félelmet szül, mert a bizalmatlanság bizalmatlanságot eredményez, csak uralkodni akarok a másikon, nem testvérként tekintem. Az Isten Fia megtöri a sátánnak az uralmát a kereszten. A kereszten nem tud mit tenni az emberrel, nem tud mit tenni az Isten Fiával. A kereszten nem tud mit tenni velünk a gonosz lélek, mert azonosulunk Krisztussal.
Megtöri a sátán hatalmát.
Bízhatunk abban, hogy az Ő erejében, Krisztus erejében van lehetőségünk győzni önmagunk, gyengeségeink, bűneink fölött. Nem a magunk hatalmából, hanem azért, mert Isten megbocsát. Isten erővel tölt el bennünket.
Mindez azért történt, hogy higgyetek. Hisszük: Jézus Krisztus az Úr, a Megváltó, hiszünk az Atyában és bízunk benne, hisszük, hogy van lehetőségünk legyőzni a gonoszt önmagunkban Jézus Krisztus erejéből. Hisszük azt is, hogy Jézus Krisztus a kereszten visszavezeti az emberiséget Isten országába, visszavezeti a Paradicsomba, visszavezeti az élet teljességére. Ahogyan az ember az ősbűn által hibázott és az emberiségre szétáradt ennek következménye, most Krisztus, az Isten fia ember által ismét kedvesek vagyunk az Isten előtt, mert visszavezetett bennünket Őhozzá. Gyermekei vagyunk, bízunk benne, egymás testvérei vagyunk, s megkapjuk a szabadságunkat, amit Krisztus szerzett vissza nekünk az Ő halála által. Mindez azért történt, hogy higgyetek. Mi bízunk az Istenben, bízunk Krisztusban. Ebben a bizalomban akarunk élni. Hisszük, hogy van erőnk, lehetőségünk a Sátán fölötti uralomra. Hisszük azt is, és bízunk abban, hogy annak az emberiségnek vagyunk a gyermekei és tagjai, akik ott vannak az Atya előtt, akik kedvesek vagyunk az Úr előtt. Lehet-e ettől nagyobb örömünk? Lehet-e ettől nagyobb bizakodásunk. Ezért fordulunk most nagy bizalommal kéréseinkkel az Isten felé, akiben bízunk és bízunk, hogy meghallgatja kéréseinket. Ezért fogunk majd nagy bizalommal leborulni és hódolni Krisztus keresztje előtt, s megvalljuk, a keresztfa szerezte vissza nekünk az üdvösséget. S ezért merünk némán odamenni Jézus sírjához közösen vonulva, mert hisszük a sírba tétel, az újjászületésnek a hajnala.
Imádkozzunk!
