Milyen döntések állnak egy több évszázados műemlék megújítása mögött? Hogyan lehet úgy hozzányúlni egy történelmi épülethez, hogy múltjának értékei megmaradjanak, miközben a jelen igényeinek is megfelel? Októberben a megújult veszprémi várnegyed építészeti és örökségvédelmi munkája kerül a középpontba. Az Építészet Hónapja programjain ezúttal maguk a tervezők vezetik végig az érdeklődőket a Szent Mihály Főszékesegyházon, valamint az Érseki Palotán és kertjén.
Az Építészek Nemzetközi Szövetsége 1985-ben hívta életre az Építészet Világnapját, amelyet minden évben október első hétfőjén ünnepelnek. A kezdeményezés egybeesik az ENSZ élőhelyek világnapjával, összekapcsolva az építészet kérdéseit a települések, az épített környezet és a jövő alakításának tágabb szempontjaival.
A veszprémi programok ehhez kapcsolódva irányítják rá a figyelmet a Várnegyed elmúlt években megvalósult megújítására. Október 5-e egyúttal a Szent Mihály Főszékesegyház és a Szent György Kápolna 2025-ös felszentelésének első évfordulója, így az Építészet Hónapja arra is alkalmat teremt, hogy egy év távlatából ismét közelebbről szemügyre vegyük a megújult szakrális és műemléki tereket.
Ezer év öröksége – a főszékesegyház a vezető tervezők szemével
Október 4-én, vasárnap 15 órakor a Szent Mihály Főszékesegyház megújítása kerül a középpontba. A programot Czigány Tamás DLA, Páll Anikó és Papp Róbert vezető tervezők tartják, akik saját szakmai nézőpontjukból mutatják be az elmúlt évek komplex egyházi örökségvédelmi munkáját.
A Várhegy legmonumentálisabb épületének története egészen a magyar keresztény államalapítás időszakáig nyúlik vissza. Alapítása Szent István király uralkodásának első éveihez kötődik, építtetőjeként pedig Gizella királynét tartjuk számon. Az évszázadok során többször átalakított, középkori eredetű épület mai formájában historizáló, neoromán és neogótikus elemeket is őriz. Magasba törő toronypárja, háromhajós kialakítása, altemploma és emelt szentélye meghatározó eleme Veszprém látképének.
A vezetés előtt a Nagyszeminárium első emeleti konferenciatermében rövid filmvetítés segít megismerni a főszékesegyház történelmi és építészeti előzményeit. Ezt követően a résztvevők a templomban és az altemplomban már azokkal a szakemberekkel járhatják végig az épületet, akik vezető tervezőként vettek részt annak megújításában.
A program így nem hagyományos templomvezetés: az építészeti döntések, a műemléki értékek megőrzése és a megújítás szempontjai kerülnek előtérbe.
Intakt szépség, eredeti méltóság – az Érseki Palota és kertje
Ugyanezen a napon 17 órától az Érseki Palota és a Gizella Kápolna kerül fókuszba. Az Intakt szépség, eredeti méltóság című program vezetője Pethő László felelős tervező lesz.
A Szent Mihály Főszékesegyház mellett az Érseki Palota a Várnegyed egyik legmeghatározóbb épülete. A mintegy 250 éves, Fellner Jakab tervei alapján emelt barokk palota helyreállítása összetett kutatói, építészeti, műszaki, műemlékvédelmi és restaurátori munka eredménye.
A séta résztvevői ezúttal az építész szemszögéből ismerhetik meg ezt a folyamatot. Bejárhatják a restaurált barokk tereket, köztük a dísztermet és a Metszet-termet, valamint a déli szalonsort. A vezetés útvonala érinti a palota pincéjét és az alkalmanként megnyíló Érseki Palotakertet is, a program része továbbá a középkori Gizella Kápolna.
A séta arra is lehetőséget ad, hogy a látogatók ne csupán a helyreállítás eredményét lássák, hanem jobban megértsék azt a sokrétű szakmai munkát is, amely a ma bejárható terek mögött áll.
Építészet Hónapja – október 4-i programok
15.00–16.30 – Ezer év öröksége a Szent Mihály Főszékesegyházban
Helyszín: Nagyszeminárium, majd Szent Mihály Főszékesegyház és altemplom
Vezetik: Czigány Tamás DLA, Páll Anikó és Papp Róbert vezető tervezők
17.00–18.30 – Intakt szépség, eredeti méltóság – a veszprémi Érseki Palota és kertjének bemutatása
Helyszín: Érseki Palota és Gizella Kápolna
Vezeti: Pethő László felelős tervező
Az Építészet Hónapja programjai ezúttal az alkotók szemszögéből engednek közelebb a megújult Várnegyedhez. A tervezők vezetésével nemcsak azt láthatjuk, milyen lett egy-egy épület a helyreállítás után, hanem azt is jobban megérthetjük, hogyan találkozik bennük az évszázadok öröksége a kortárs építészeti és műemlékvédelmi gondolkodással.
