Az ősi zalai Mária-zarándokhelyen 2026. augusztus 16-án, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan gyűltek össze a hívek. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Tornavölgyi Krisztián esperes, érseki irodaigazgató volt.
A Nagykapornak határában, a zalai erdők csendjében megbúvó Remetekert évszázadok óta őrzi a Szűzanya tiszteletének emlékét. A búcsú ünnepén a zarándokok nemcsak a Mária-tisztelet régi hagyományát elevenítették fel, hanem saját életük reményeit, örömeit és nehézségeit is a mennybe fölvett Boldogasszony közbenjárására bízták.
Tódor Szabolcs h.esperes-plébános a szentmise kezdetén szeretettel köszöntötte a Remetekertbe érkező zarándokokat, akik különböző településekről, gyalogosan, kerékpárral vagy autóval érkeztek, hogy a Szűzanya oltalma alatt találkozzanak és imádkozzanak. Kiemelte: ahogyan Mária az evangéliumban fáradtságot és áldozatot nem nézve elindult Erzsébet meglátogatására, úgy a hívek is különféle szándékokkal érkeztek a zarándokhelyre – kegyelmet, gyógyulást, reményt és vigasztalást kérve, vagy éppen hálát adva.
Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató arra biztatta a jelenlévőket, hogy a Remetekert lelki oázisában nyitott szívvel fogadják be Isten kegyelmét, és lelkileg megerősödve térjenek vissza mindennapi feladataikhoz. Kiemelte, hogy a szentmise áldozatát a jelenlévő zarándokokért, családtagjaikért és imaszándékaikért ajánlja fel.
Szentbeszédében az esperes atya Nagyboldogasszony ünnepének teológiai üzenetéről elmélkedett. „Mária az Egyház megdicsőülésének kezdete és példája, zarándok népünk vigasza és biztos reménye” – fogalmazott. A szentmise homíliájában Remetekert történetéről is szó esett. A kegyhely múltja évszázadokra nyúlik vissza: a török pusztítás után is visszatértek ide az emberek, majd a XVIII. századtól egyre többen zarándokoltak Nagyboldogasszony ünnepén az egykori templom romjaihoz. A hagyományt a későbbi nemzedékek is továbbörökítették, és a kis kápolna ma is az imádság helye.
Tornavölgyi Krisztián arra buzdította a híveket, hogy őrizzék és adják tovább ezt a hitbeli örökséget. „Nekünk is feladatunk, hogy ebben a láncolatban megmaradjunk. Ezt a hagyományt, ezt a szokást éltessük, továbbadjuk” – hangsúlyozta.
Krisztián atya arra is rámutatott, hogy Mária példája a bizonytalan körülmények között is reményre hív. „Reménységgel élni, Krisztus útján járni és megmaradni” – ez ma is minden keresztény ember feladata.
A búcsú résztvevői a mennybe fölvett Boldogasszony közbenjárását kérve adtak hálát azért, hogy Remetekert ma is az imádság, a hagyomány és a Mária-tisztelet szent helye lehet.
A szentmise végén Tódor Szabolcs h.esperes-plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az ünnep megszervezését, a közreműködő önkormányzatoknak, önkénteseknek a fáradhatatlan, kitartó, együttműködő munkát.
Az ünnepi liturgiát a búcsúszentlászlói és nagykapornaki templomi kórusok, valamint a Zala Brass fúvósegyüttes szolgálata tette még felemelőbbé.
Évről évre egyre több zarándok érkezik Remetekertbe, hogy a Szűzanya oltalma alatt imádsággal, közösségben ünnepelje Nagyboldogasszonyt.
