Június 28-án, vasárnap a Dunántúl egyik legjelentősebb búcsújáró helyén, Búcsúszentlászló kegyhelyén gyűltek össze a hívek, hogy Szent László király ünnepéhez kapcsolódva közösen ünnepeljék a templom búcsúját.
A szentmise kezdetén Tódor Szabolcs helyettes esperes, plébános köszöntötte az összegyűlt híveket. Kiemelte, hogy a búcsú ünnepe lelki megerősödést jelent a hívek számára, amelyből a mindennapokban is erőt meríthetnek.
Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök homíliájában Szent László király életpéldáját állította a hívek elé, középpontba állítva a bátorság erényét.
A püspök atya rámutatott, hogy az erényeket éppúgy gyakorolni kell, mint a testi izmokat: „Ha nem gyakorlatozunk, akkor ezek visszafejlődnek. Lelki értelemben is ilyenek az erények.” Arra buzdította a jelenlévőket, hogy tudatosan törekedjenek a bátorság erényének növekedésére.
Homíliájában külön szólt az édesapákhoz és nagypapákhoz, hangsúlyozva, hogy a gyermekek hiteles példaképeket keresnek. Szent László nagyságát nem testi erejében, hanem önzetlen szolgálatában jelölte meg: „Szent László azért lett szent, mert az erejét nem magáért használta, hanem másokért.” Hozzátette: „A bátorság ugyanis nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, hanem hogy ha fél is, meri a jót választani.”
A püspök kiemelte, hogy a keresztény bátorság megmutatkozik az igazság kimondásában, a gyengék védelmében és a bocsánatkérés alázatában is. Prédikációját ezzel a buzdítással zárta: „Legyen bátorság beismerni, igazat mondani, megbocsátani.” Arra hívta a híveket, hogy Szent László közbenjárását kérve a mindennapokban is bátran tegyenek tanúságot hitükről.
A búcsúi ünnep egyik megható és különleges pillanata volt, hogy a püspök atya külön áldásban részesítette a jelen lévő gyermekeket. Imádkozott értük és családjaikért, kérve a Jóisten áldását életükre, hogy hitben, szeretetben és bölcsességben növekedjenek.
Az ünnepi liturgia zenei szolgálatát a templom kórusa, valamint a Zala Brass fúvósegyüttes látta el, emelve a búcsúi szentmise méltóságát és ünnepélyességét.
