2026-ban különleges jubileumra emlékezünk: 400 évvel ezelőtt, 1626-ban jelent meg Káldi György teljes magyar nyelvű katolikus Szentírás-fordítása. Ez az első olyan katolikus bibliafordítás, amely teljes egészében fennmaradt számunkra, és amely mindmáig élő módon, szép és érthető magyar nyelven közvetíti Isten igéjét.
A magyar nyelvű bibliaolvasás gyökerei azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Már az 1114-es esztergomi zsinat elrendelte, hogy a szentmiséken az apostoli leveleket és az evangéliumot magyar nyelven is fel kell olvasni. A 15. században Báthori László pálos szerzetes teljes Szentírás-fordítást készített, ám ez a munka a történelem viharaiban elveszett. Ránk maradt viszont a Jordánszky-kódex, amelyet a Margit-szigeti domonkos nővérek használtak, és amely 1516–1519 között készült, a Szentírás jelentős részét őrizve meg gyönyörű magyar nyelven.
Ebben a gazdag hagyományban kap különleges helyet Káldi György munkája. Fordítása már 1608-ra elkészült, ám a kiadásra csak 1626-ban nyílt lehetőség. A megjelenést olyan meghatározó egyházi és történelmi személyiségek támogatták, mint Pázmány Péter és Bethlen Gábor. A Biblia végül Bécsben, Formika Máté nyomdájában látott napvilágot.
A Káldi-féle Biblia nemcsak teológiai, hanem kulturális kincs is. Nyelvezete magyaros, világos, imádságra hívó. Nem csupán olvasmány, hanem lelki útitárs: olyan szöveg, amely ma is képes megszólítani az embert, eligazítást adni, vigasztalni és bátorítani.
A Veszprémi Főegyházmegye számára külön öröm, hogy a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár őrzi a 1626-ban kiadott Káldi-biblia egy-egy példányát. A kötet eleven tanúságtétel arról, hogy Isten igéje évszázadokon át formálta hitünket, nyelvünket és kultúránkat.
A jubileumi Káldi-év arra hív bennünket, hogy újra kézbe vegyük a Szentírást: otthonainkban, közösségeinkben, imacsoportjainkban. Olvassuk, elmélkedjünk rajta, és engedjük, hogy Isten igéje ma is táplálja lelki életünket, irányt mutasson döntéseinkben, és megerősítsen a mindennapok útján.
