A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár november 20-án pénteken tartott könyvbemutatót a Kisszeminárium épületében, ahová az intézmény a veszprémi várnegyed megújulását követően költözött. Az alkalom középpontjában A veszprémi székesegyház 18–19. századi zenéje című kötet állt, amelynek első kiadása 2007-ben jelent meg. A most bemutatott második kiadás javított és jelentősen kibővített formában tárja az olvasók elé a kutatás eredményeit.
A könyvről a szerző, dr. M. Tóth Antal nyugalmazott orvos és zenetörténeti kutató, Vikman Pál székesegyházi karnagy, valamint dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója beszélgetett.
A beszélgetés során szó esett arról, miként kezdett a szerző foglalkozni az akkor már évtizedek óta nem bolygatott kottatárral, és hogyan alakult annak sorsa a török időktől az 1700-as évek elejéig. A másfél évszázados dúlás és pusztítás következtében a gyűjtemény élete csak a 18. század második felében indulhatott újra.
A szerző számos olyan zenészt is név szerint említett, akiknek munkája nyomán fokozatosan felépült a mára több mint kétezer művet számláló kottagyűjtemény. Bár a gazdag állományban osztrák, bajor, cseh, olasz, francia és spanyol szerzők alkotásai is megtalálhatók, igazi különlegességét az adja, hogy a 18. században legalább negyven magyar zeneszerző műveit előadták Veszprémben. E sajátossága révén a gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű hungaricaanyaggal rendelkezik.
Vikman Pál székesegyházi karnagy a zenetörténeti értékek megőrzése mellett azok újbóli megszólaltatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint hangsúlyozta, meg kell találni annak módját, hogy a kottatár értékes darabjai ismét a liturgia részévé válhassanak. Ehhez a sok esetben különálló szólamkottákból korszerű partitúrákat kell készíteni, majd ki kell választani azokat a műveket, amelyek zenei minőségük, hangzásuk, hangszerelésük és terjedelmük alapján egyaránt alkalmasak a liturgikus felhasználásra.
A most bemutatott kottakiadvány, Johann Baptist Habegger F-dúr miséje, ennek a munkának az egyik első eredménye: a történeti gyűjtemény értékeinek gyakorlati, zenei újrafelfedezését szolgálja.
A rendezvény zárásaként dr. Karlinszky Balázs, az intézmény igazgatója a közös munka inspiráló és lelkesítő jellegét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a kötet szerzőjével és a székesegyház karnagyával kialakult együttműködést mindenképpen folytatni kell. A további célok között egy jól használható adatbázis létrehozása, valamint a gyűjteményben őrzött művek minél szélesebb körű megszólaltatása is szerepel. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a veszprémi kottatár végre elfoglalja méltó helyét a magyar zenetörténetben.
A most bemutatott kötet megvásárolható nyitvatartási időben a Könyvtár és Levéltár épületében (Vár utca 27.), a Biró-Ghiczei házban található Szaléziánum Könyv és Kegytárgy boltban (Vár utca 31.)
Somogyi Bogi





