Több mint száz aranyérmét találtak a régészek a veszprémi Érseki Palota pincéjének megújításakor, amely más meglepetéseket is tartogatott a szakembereknek: a falakban még ma is fel lehet fedezni a korábban a Várhegyen állt épületek építőköveit.
A Veszprémi Érsekség számára a várnegyed felújítása nem pusztán építészeti megújulást jelent, hanem annak a kulturális és lelki örökségnek a továbbadását is, amely több mint ezer éve formálja Veszprémet. Ennek egyik legizgalmasabb helyszíne az Érseki Palota pincéje, amely a felújítás során különleges titkokat őrzött meg az utókor számára.
A munkálatok közben a régészek több mint száz aranyérmét találtak befőttesüvegekbe rejtve a pince egyik sarkában. A szakemberek feltételezése szerint valaki még a második világháború előtt rejthette el őket körülbelül negyven centiméter mélyen, talán abban bízva, hogy egyszer visszatérhet értük. A történelem azonban másként alakult, az elrejtett kincs pedig évtizedeken át érintetlenül pihent a falak között.
A megtalált 105 aranyérme Európa különböző országaiból származik. Magyar tíz- és húszkoronások mellett német, svájci és francia aranypénzek is előkerültek. A legrégebbi darabokat még az 1800-as évek első felében verték, míg a legfiatalabb érmék a múlt század harmincas éveiből származnak. A leletek nemcsak numizmatikai különlegességek, hanem személyes sorsokról, történelmi bizonytalanságról és emberi reményről is mesélnek.
Az Érseki Palota pincéje önmagában is különleges történelmi tér. A kutatások szerint eredetileg borospinceként szolgálhatott, ami szorosan kapcsolódik a Veszprémi Érsekség több évszázados szőlő- és borkultúrájához. A püspökség számára a borkészítés már a 18. században is fontos szerepet töltött be, egyszerre jelentve gazdasági hátteret és közösségi hagyományt.
Kevesen tudják, hogy a Veszprémi Érsekség Magyarország egyik legrégebbi bortermelő közössége. A főegyházmegye 1277 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel a különleges adottságú mindszentkállai birtokon, amely több mint 750 éve folyamatosan az egyházi közösség tulajdonában áll. Ez a folytonosság nemcsak történelmi ritkaság, hanem élő örökség is.
A megújuló pince a jövőben ismét közösségi térként szolgál majd: a 750 éves Veszprémi Érseki Pincészet borkóstolóinak, kulturális eseményeinek és találkozásainak ad otthont. A látogatók így nemcsak egy különleges történelmi helyszínt fedezhetnek fel, hanem megtapasztalhatják azt is, hogyan kapcsolódik össze a múlt öröksége a mai Veszprém kulturális életével.
A felújítás során olyan építészeti emlékek is előkerültek, amelyek korábbi püspöki épületek nyomait őrzik. A falakban ma is láthatók régi kőelemek és szárkövek, amelyeket korábbi épületekből építettek be. A pince egyik szakasza pedig egy egykori vízrendszer emlékét is megőrizte: a szakemberek szerint itt vezethette át a Séd patak vizét egy több száz éves rendszer az épület alatt.
A Veszprémi Érseki Pincészet ma már nemcsak történelmi örökség, hanem nemzetközileg is elismert borászat. A pincészet Mindszentkállán és Felsőörsön készíti borait Benesch Antal főborász vezetésével. Az elmúlt években számos rangos nemzetközi elismerés érkezett a pincészethez.
Az 1277 prémium borcsalád Sauvignon Blanc-ja Franciaországban, a Concours Mondial du Sauvignon nemzetközi borversenyen Grand Gold Medalt nyert, amellyel a Veszprémi Érseki Pincészet első magyar borászatként érte el ezt az eredményt. Emellett a Volcanic Wine Awardson bronzérmet kapott az 1277 Rajnai Rizling, a VinAgora Nemzetközi Borversenyen pedig több arany- és ezüstminősítés is született. A Mandorla Rajnai Rizling nemrég a „Magyar Tudományos Akadémia Bora 2026” címet is elnyerte.
