Szűz Mária keresztények segítsége ünnepén, május 23-án, búcsúi szentmisét mutatott be dr. Udvardy György veszprémi érsek a hévízi Szent Lukács Idősek Otthonának kápolnájában.
A főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Boldogságos Szűz Mária előttünk áll, mint Istenszülő – Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja. Úgy tekinthetünk rá, mint aki teljes valójával befogadta Isten üdvözítő akaratát, és egész életében ezt szolgálta. „Ebben van Mária méltósága – ezért tiszteljük őt – és ezért állítja őt elénk példaképként az Egyház, mert keresztény emberként mi is olyanná tudunk válni, mint ő” – mondta az érsek.
Mária, mint a keresztények segítője – ez a megnevezés nem csupán megszólítás, hanem mély valóság, amely segítségként mutatkozik meg abban is, hogy segíti az Istennel való kapcsolatunkat. „Példát ad nekünk. Ahogyan ő bízott az Atyában és az Ő ígéretében, ugyanígy nekünk is bíznunk kell. Akkor is, ha a körülöttünk lévő világ éppen mást sugall. Isten nem vonja ki magát az ember életéből. Nem hagy magára akkor sem, amikor egyedül maradunk, amikor idősek vagyunk, amikor a betegség terhét hordozzuk.”
A veszprémi érsek hangsúlyozta: amikor Máriára tekintünk, mint a keresztények segítségére, egyben a remény asszonyát is látjuk benne. Segítsége példát ad, megerősít az Istennel való közösségben, és megtanít bízni – az ígéretben, a jelenlétben, a hűségben.
A szentmisét követően Karácsonyné Kiss Enikő intézményvezető megható szavakkal nyitotta meg Sütő György festőművész „A szeretet útja” című tárlatát. A művész életének és hitének lenyomata ez a kiállítás, amely nemcsak művészi igényességével, hanem mély lelki üzenetével is megszólít. A festőművész minden szenvedésben, minden lemondásban a szeretet és az isteni jelenlét lehetőségét kereste. Beteg családtagok gondozása, saját lelkének küzdelmei és ápolói szolgálata mind része lett annak a belső útnak, mely végül Krisztus keresztútjának sajátos, mélyen személyes ábrázolásához vezetett.
A kiállítás középpontjában a keresztút áll, amely nemcsak Jézus szenvedéstörténetét, hanem a művész személyes megéléseit is tükrözi. A képeken a kéz és a szem motívumai visszatérő elemekként jelennek meg, érzéseket, sorsokat, imádságokat hordozva. Ezek a részletek a fájdalmon túl a reményt, a gyógyulást, a szeretet és a hűség erejét is közvetítik. Az airbrush technika különösen jól szolgálja ezt a lelki üzenetet, ahogy a festmények alakjai szinte másik dimenzióból lépnek elénk.
A kiállítás egyfajta hívás is: megállásra, elmélyülésre, önmagunkkal való találkozásra. A művész mottója – „Lelje meg mindenki a maga igazságát, találkozzon mindenki önmagával” – iránytű lehet mindazok számára, akik a képek előtt megállva saját történetükre ismernek rá.
