“Hör mein Bitten – Figyelj imádságomra” címmel hallhatták az érdeklődők augusztus 21-én este hét órakor a Müncheni Kamarakórus és az Orlando Énekegyüttes közös hangversenyét a Szent Mihály Főszékesegyházban. A műsoron elsősorban romantikus egyházzenei kompozíciók, Felix Mendelssohn Bartholdy és Anton Bruckner kórusművei szerepeltek.
A 100. zsoltár feldolgozása, Mendelssohn 8 szólamú remekműve csendült fel elsőként: Jauchzet dem Herrn alle Welt – Ujjongjatok az Úrnak minden földek.
E grandiózus, felemelő “nyitányt” követően Vikman Pál, az Orlando Énekegyüttes művészeti vezetője, a Szent Mihály Főszékesegyház karnagya köszöntötte a hallgatóságot és osztotta meg a két kórus évtizedes együttműködésének történetét:
Andreas Reith, a világhírű, Karl Richter által 1954-ben alapított Müncheni Bach Kórus tagja, akinek édesanyja magyar, 2013 nyarán a Dörgicsén található családi birtokra hívta kórustársait pihenni, kikapcsolódni. A muzsikus fejében azonban mindig szól a zene, nem kapcsolható ki, sőt igyekszik mielőbb mások számára is hallhatóvá tenni. Ehhez szükség volt egy zenei vezetőre, őt Felix Mayer müncheni karmester személyében találták meg, aki azóta is kivételes felkészültséggel, magával ragadó lelkesedéssel és energiával irányítja az egyhetes, igen intenzív közös munkát. Közeli templomokban szerveztek koncerteket, alkalmanként hangszeres zenészekkel kiegészülve, majd a korlátozott létszám, néha kiszámíthatatlan szólamarányok kezelése kapcsán keresték meg az Orlando Énekegyüttest. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 keretében három évre sikerült Bakonybél zenei pályázataihoz kapcsolódni, ennek leglátványosabb eredménye Händel Messiás c. oratóriumának előadása volt Vászolyban, majd augusztus 20-án Bakonybélben, a Budapest Bach Consort és kiváló énekes szólisták közreműködésével.
Az idei program két meglepetést is tartogatott: a már megszokott barokk repertoárral szemben először szerepelt romantikus egyházzene a műsorban, és szintén első alkalommal léphettek az előadók veszprémi közönség elé.
Mendelssohn komoly énektechnikai és zenei követelményeket támasztó zsoltárfeldolgozásai, a kétkórusos Mein Gott, warum hast du mich verlassen – (Istenem, miért hagytál el engem) vagy a Media vita in morte sumus latin antifóna alapján Luther által írt szövegre komponált 8 szólamú Mitten wir im Leben sind (Életünk delén körülvesz a halál) gazdag, férfi-női regisztereket váltogató hangzása lenyűgöző élményt nyújtott. Erős, jó érzékkel eltalált kontraszt a folytatásban Bruckner sokkal áttetszőbb szerkezetű három motettája, különösképpen a mennyei, angyali hangzású Ave Maria.
Virág Mátyás gordonkaművész előadásában J. S. Bach G-dúr csellószvitjének részletei zárták az első részt.
A szünet után Heinrich Kaminski 1912-ben komponált háromrészes sajátos hangú kórusművének, az Aus der Tiefe rufe ich Herr (A mélységből kiáltok hozzád, Uram), Istent kétségbeesetten szólító “Herr, Herr” kiáltásai roppant drámai erővel bírtak. Kaminski a berlini Porosz Művészeti Akadémia professzora volt, Arnold Schoenberg mellett tanított. Egész életében saját útját járta a késő-romantika és a modernizmus versengő áramlatai között.
A hangverseny címadó szerzeménye, Mendelssohn Hör mein Bitten című, szoprán szólóra, kórusra és orgonára írt grandiózus kórusműve Dömötör Emőke és Mocsáry Tamás közreműködésével hangzott el.
A szólisták előadásában Mozart Vesperae solennes de confessore c. művének Laudate Dominum áriája a korszakot tekintve talán kissé kilógott a sorból, ami viszont a mű illetve az előadás érzelemgazdagságát illeti, a szó legnemesebb értelmében romantikusnak hatott, és tökéletesen koronázta a programot.
Dömötör Emőke hangjának szépsége, kifinomult, érzékeny előadásmódja gazdagon színesítette és emelte az egyébként is igényes koncert színvonalát.
Isteni beavatkozásnak is tanúi lehettek a jelenlévők, vagy akik éppen ennek köszönhetően váltak részesévé valami számukra újnak: a koncert közepe táján hirtelen irtózatos erővel csapott le a vihar, hangosan csapkodta az ajtókat, ablakokat, sokan menekültek a templomba szorult helyzetükben, közöttük olyanok, akik saját elhatározásukból nem jöttek volna ilyen programra, sem a templomba, aztán ottragadtak ámulva… éppen a “Mélységből kiáltok hozzád, Uram” ment…
„A zene Isten ajándéka az embernek, az egyetlen mennyei művészet, amelyet a földnek adott, az egyetlen földi művészet, amelyet a mennybe viszünk.”
Walter Savage Landor brit költő
