Novénát indítunk Mindszenty József, egykori veszprémi püspök tiszteletére, akinek püspöki szolgálata a második világháború súlyos éveiben vette kezdetét. A közös imádság nemcsak személye és tanúságtétele előtt tiszteleg, hanem arra az időszakra is ráirányítja a figyelmet, amikor az Egyháznak rendkívüli körülmények között kellett vezetőket állítania a rábízott közösségek élére. A novéna imádságos keretet ad Mindszenty József veszprémi kinevezésének történetéhez, és tisztelgés nagysága előtt.
Mindszenty József zalaegerszegi plébános, címzetes apát, pápai prelátus püspökké való kinevezése már 1944 előtt többször felmerült. Először 1938-ban említették meg esélyes püspökjelöltként, mint Rott Nándor veszprémi főpásztor koadjutor segédpüspöke. XII. Pius pápa ekkor még Tóth Tihamért, a Központi Szeminiárium rektorát nevezte ki az élete vége felé betegeskedő „Balaton püspöke” segítségére. 1942-ben Hanauer István váci püspök – aki korábban a veszprémi székeskáptalan kanonokja volt – halála után Mindszenty ismét a püspökjelöltek között szerepelt, azonban Őszentsége Pétery József egri kanonokot nevezte ki a váci egyházmegye élére.
A következő esztendőben, 1943-ban Grősz József szombathelyi és Czapik Gyula veszprémi püspökök új megbízatásokat kaptak: előbbi kalocsai, utóbbi egri érsek lett. Így Magyarországon két egyházmegye árván is maradt, majd az év során Glattfelder Gyula főpásztor halálával harmadikként a csanádi püspökség ugyancsak megürült. A második világháború tragikus eseményei a Szentszéket arra sürgették, hogy az egyházmegyék a legnehezebb megpróbáltatások közepette ne maradjanak püspök nélkül. A kinevezések ezért gyorsan megtörténtek: a szombathelyi egyházmegye élére Kovács Sándor kecskeméti plébános, a csanádi püspökség élére Hamvas Endre budapesti érseki helynök került.
A veszprémi püspökség élére, a „szentek városa” irányítására Mindszenty József korábbi zalaegerszegi plébánost nevezte ki XII. Pius pápa. A döntés előkészítésében nagy szerepe volt Mikes János korábbi szombathelyi püspöknek, Pfeiffer Miklós kassai kanonoknak, Antall József kormánybiztosnak, Cavallier Józsefnek és Angello Rota pápai nunciusnak. Szokás volt, hogy a választott püspökök neveinek nyilvánosságra hozatala előtt a kinevezéshez előzetesen kikérjék a jelöltek beleegyezését. A Szentszék magyarországi képviselője, Angelo Rotta nuncius a belegyezésre vonatkozó kérdést tette fel 1944. február 26-án írásban Mindszenty József zalaegerszegi plébánosnak.
Kilenc imanapot töltünk el Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros lelki közelségében, aki „beszél hozzánk, megnyitja lelke kincsesházát. Beszél Istennek ember iránti szeretetéről, a betlehemi eseményekről, az ég földre szállásáról, a ránk bízott feladatokról. Az elmélkedés végeztével megölel bennünket, kinyílik a tér, (és) szinte minden a végtelenségig ér” (Párkányi József: Felolvasóülések Veszprém történetéből).
Kilenc napon át ismétlet imánk:
Istenünk,
te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy
az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen:
az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Az ő égi közbenjárására segíts meg minket!
Felajánlhatjuk ezt a kilencedet magunkért
vagy másokért, az imaszándékot saját szavainkkal
fogalmazzuk meg.
Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg,
kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei
között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
1. nap
KRISZTUS VIRÁGUNK
Domine, exaudi orationem meam./Uram, hallgasd meg imádságomat.
Et clamor meus ad te veniat./És az én kiáltásom jusson eléd. (Zsolt, 102,2)
Isten igéje
„Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.
Este lett és reggel.” (Ter 1,31)
Buzdítás
„Kezdjük Jézus iránt való szeretettel.” Elindulunk ezen az úton, nincs másra szükségünk, csak bizalomra és a lelki szemeink
megnyílására, hogy meglássuk, mit fogad be most a szívünk, az életünk: közelséget vagy távolságot, mélységet vagy
magasságot, csodát vagy csodátlanságot. Nyitottá válunk Istenre és önmagunkra.
1. napi idézet
„Szent Péter és Pálkor mint gimnazista hazatértem, az egész család az útbaeső családi szőlőben várt rám. Az apám odavezet
egy fiatal cseresznyefához, amelyen pár szem cseresznye piroslott: »Te kóstold meg először az első termést; ez a te fád,
te ojtottad!« Úgy tettem, de adtam a kevésből egy-egy szemet a szülőknek és a testvéreknek is. Azonban nem egészen értettem a dolgot. Az apám, ahogy édesanyám súgta, megvette azt a 11 ojtványt, amelyeket a faiskolában, mint elemista tavasszal én ojtottam, de már rég elfelejtettem őket; átültette a családi birtokra. Most napok óta gyermekektől, tolvajoktól, madaraktól őrizgette a fát és termését az ojtó számára. A fák megnőttek, elterebélyesedtek, a gyümölcs egyre több lett, de évről-évre érintetlen maradt hazatértemig. Érettségiztem, újmiséztem, ezüstmiséztem. Sok minden változott körülem, de az apám változatlan hűséggel őrizgette a fát. Édes volt a gyümölcse, hisz az én fám termette. De a legdrágább gyümölcse mégiscsak az apám és a család finom figyelme és szeretete volt; ahol a fámat úgy becsülik, mennyire szeretnek, értékelnek, mint magamat. Az apámat azóta kidöntötte a halál, az én régi fámat a vihar; de a fa virága, tanítása kísér életutamon.”
Elmélkedés
Mindszenty bíboros egyik kedvenc mondása volt, hogy „a virág ott viruljon, ahová Isten ültette”. Nagyon fontosak voltak
számára a családi, vallási és nemzeti gyökerei, katolikus és magyar identitása. Kirakatperében az utolsó szó jogán így vallott erről: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent.”
Mégis, életszentsége kibontakozása szempontjából fontos volt ezek meghaladása is, hogy keresztény testvéreket lásson
nem csak a katolikusokban, hogy embertestvéreket lásson ne csak a magyarokban, hogy felfedezze Istent mindenben és az
ő szeretetét mindenkiben. Mert „Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg
ittlakásuk idejét és határát. S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen
nincs messze egyikünktől sem. Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk.” (ApCsel 17,26–28)
A mai nap imádságát Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató atyától hallják:
Könyörögjünk az Úrhoz! Pater noster / Mi Atyánk Ave Maria / Üdvözlégy Mária Gloria / Dicsőség
