Szeptember 12-én az Egyház a Boldogságos Szűz Mária szent nevét ünnepli. Immáron hagyomány, hogy Búcsúszentlászló kegytemplomában gyűlnek össze a Keszthely–Zalaszentgrót Esperesi Kerület papjai és hívei közös szentségimádásra és szentmisére, melyet idén is dr. Udvardy György veszprémi érsek vezetett.
A főpásztor köszöntőjében így fogalmazott: „Most is egy szép hagyományt folytatunk. A kerület papjai és hívei messziről is összegyűlnek, hogy együtt imádkozzanak az egyházért, papjaikért, családjaikért – mindazokért, akik mi magunk vagyunk. Hisszük, hogy az imádság új látásmódot ad, segít meglátni a lényeget Jézus jelenlétében, és tanulhatunk a Boldogságos Szűz Máriától – az ige, a hűség, a csend és a remény asszonyától.”
Továbbá a veszprémi érsek kiemelte: „Milyen jó, hogy a Mária-kegyhely elérhető számunkra! Milyen jó, hogy bár erőfeszítést kíván ide eljönni, örömmel tesszük meg. Mária mindig segít: mindig anya, mindig példa, mindig oltalom.”
Az atyák elmélkedései segítették az elcsendesedést, a hívek énekükkel magasztalták Istent, majd együtt imádkoztak az Oltáriszentség előtt.
A szentmise elején Tódor Szabolcs h. esperes-plébános köszöntötte dr. Udvardy György érsek atyát, a kerület papjait, a térségből összegyűlt zarándokokat. Háláját fejezte ki azért, hogy a közösség együtt ünnepelheti a Boldogságos Szűz Mária szent nevét. Szavait Benedek pápa gondolatával indította – „Az imádság a remény kapuja” –, majd Ferenc pápa tanítását idézve hangsúlyozta, hogy az ünnep az egységet fejezi ki: bár különbözőek vagyunk, mégis együtt imádkozunk családokért, papi hivatásokért, fiatalokért, idősekért, a világ békéjéért és mindenki személyes szándékáért.
Az érsek a szentmise elején rámutatott, hogy a Boldogságos Szűz Mária nevének ünnepe különösen is alkalmat ad arra, hogy a hívek gyermeki lélekkel kérjék a „remény anyjának” közbenjárását. Hangsúlyozta: a remény Krisztusban nyer értelmet, hiszen Mária mindig Fiára mutat, és Krisztus áldozata az, amely összegyűjti és megerősíti az egyház közösségét.
Prédikációjában érsek atya az evangélium szavaiból indult ki: „A szűz neve Mária volt. Ő gyűjtött ma egybe bennünket, rajta keresztül kapcsolódunk Jézus Krisztushoz és az Atyához.”
A főpásztor szentbeszédében elsőként Mária példájára irányította a figyelmet: „Az Úrnő példát ad ahhoz, hogy hivatásunkat, életünket, kapcsolatainkat méltósággal éljük meg.” Mária élete, bűntől mentes tisztasága és a keresztségben nekünk adott kegyelem mind arra hív, hogy felismerjük és megőrizzük saját életünk méltóságát. „Amikor Máriára tekintünk, mindig előjön bennünk a méltó élet vágya” – fogalmazott.
Második gondolatként Mária oltalmazó szerepét emelte ki a veszprémi érsek: „Milyen nagy ajándék, hogy vannak kegyhelyeink, búcsújáróhelyeink, ahol Máriához fordulhatunk oltalomért.” Az érsek szerint a Szűzanya közelsége megóv az elkeseredéstől és a hitünk elhanyagolásától, és segít, hogy a mindennapokban is a hit szépségét őrizzük.
Végül Mária közbenjárásáról tanított: „Mária meghallja gyengeségeinket, fájdalmainkat, és pontosan ahhoz viszi, aki egyedül képes segíteni rajtunk: Jézus Krisztushoz, az Atyához.” A Szűzanya kéréseinket, imádságainkat Krisztus elé tárja, és arra tanít, hogy a keresztségben kapott méltóságunkat hűséggel és bátorsággal éljük meg.
Dr. Udvardy Gyögy tanítását így zárta: „Az Úrnő az életet tárja elénk – a méltóságban, az oltalomban és a közbenjárásban. A szűz neve Mária volt, mert Isten így akarta. Biztosak lehetünk az ő segítségében, példájában és anyai oltalmában.”
Mindenható, örök Isten: híveid szívből örvendeznek a Boldogságos Szűz Mária nevének és oltalmának. Hathatós közbenjárására engedd, hogy minden gonosztól megmeneküljünk a földön, és örökké tartó boldogságra jussunk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
